Deme Zoltán (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deme Zoltán
Született1949. május 31. (74 éves)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilmrendező, író, műfordító
Iskolái

SablonWikidataSegítség

Deme Zoltán (Szolnok, 1949. május 31.) magyar filmrendező, irodalomtörténész, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Debrecenből indult, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán 1975-ben szerzett magyar–néprajz szakos tanári diplomát. Egyetemistaként kezdett publikálni országos és külföldi folyóiratokban (Nagyvilág, Vigília, Művészet, párizsi Magyar Műhely, müncheni Új Látóhatár.) Diplomája után felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakára, Szinetár Miklós osztályába. Művészképző tanárai Makk Károly, Szabó István, Vitray Tamás, Petrovics Emil voltak, osztálytársai Tarr Béla, Müller Péter Sziámi többek között. 1981 és 1985 között a Magyar Televízió filmrendezőjeként szerzett szélesebb ismertséget magának. 1985 telén az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt Király Béla és Püski Sándor köreihez tartozott, természettudományos tanulmányokat folytatott, több filozófiai könyvet írt angolul. Közülük a Küzdelem az emberi élet abszurditása ellen címűt a nagyobb világnyelvekre is lefordították.

A 2000-es évek elején visszaköltözött Magyarországra, azóta tehetséges fiatalok társaságában Balatonalmádi otthonában él.

Nevéhez több területen fűződnek újítások. Filmjeit a lírai dokumentumfilm és a filmesszé stílusú játékfilm irányába mozdította el, ami a nyolcvanas évek egyre modorosabb alkotásai között új jelenség volt (Elment egy nemzedék, Hajnali baleset). Esszéíróként a Hétköznapi tárgyaink története nevű angolszász tudományág magyarországi meghonosításának úttörője (Régi gyógyborok, gyógypálinkák, Ódon fababák a békési temetőben, Rokokó kastélyok hangszerunikumai). Irodalomtörténészként levéltárakból kiderítette, hogy Verseghy könyvespolcain miféle művek álltak, s további házi könyvtárak hiányában kötete a felvilágosodás kutatásának legfőbb forrásai közé tartozik ma is (Verseghy könyvtára). Esztéta műfordítóként az irodalmi minimal art rejtelmeinek megfejtése és ismeretterjesztő szöveggyűjteményként való publikálása az ő munkásságának eredménye (Német, francia, angol, amerikai, japán versgrafikák és versplasztikák). Szépíróként továbbhaladt a Tandorival elindult személyiségvesztő, mondatvesztő, szóvesztő poézis útján, s az ún. szótagvesztő és jelvesztő írói világnak nálunk ő a megteremtője (Mikrokozmosz). Kalandokba is bocsátkozott, a hippi létformát kitágító, a földgömböt körbe- és körbeszáguldozó, naponta új és új országba érkező, nagy életsebességű, ezredfordulós nyugati nemzedék újszerű világérzékelésének és új életérzésének ő a magyarországi megelevenítője. (Cikázás a földgömb körül). Sokoldalú tevékenysége a legtöbb tapasztalatot és a legösszetettebb tudást kívánó területen, a filozófiában ívelt egybe. Mellőzve a filozófiatudomány hagyományos ellentétpárjait (anyag-szellem, megismerhető-megismerhetetlen) filozófiai könyveiben saját világértelmező rendszerét egy új ellentétpárra építette (humanizálható-humanizálhatatlan).

Amerikai tevékenységéhez is kapcsolódik néhány újítás. Kezdeményezi a műalkotás gyakorlatiasítását, időnként egy-egy mű problémavilágának nem megírás révén, inkább mindennapi szervezetek napi munkája által való megjelenítését - s maga is alapít olyan szolgáltató csoportokat amelyek egy-egy elképzelt mű problémaanyagát napi működésük által fölgazdagítva hozzák a felszínre (Programme One). Kezdeményezi, hogy könyveinket tettekkel folytassuk, elindítja a write and act programot, s ennek megfelelően az abszurditásról szóló elméleti műve után a napi élet súlyosan abszurd jelenségeinek gyakorlati orvoslásával is megpróbálkozik - többek között Király Béla, Teller Ede, Andrew Lloyd Webber, Willy Brandt, Michelangelo Antonioni, Norman Mailer, Audrey Hepburn közreműködését is megnyerve szociális, jogi, politikai szervezeteinek (Programme Two, Programme One). Amerikában filmeket is készít (többek között Lucille Bliss, Jennifer Darling, Andre Landzaat főszereplésével) s kezdeményezve a filmalkotói munka megszélesítését e műveket új jellegű interaktivitással övezi - az elkészült filmeket divX formátumban a honlapján tárolja évekig, s az összegyűlt szakértői és nézői véleményeket elemezve csiszolja. (Promised Land, The Beyond). Hasonlóan jár el az évtizedes zenei stúdiumai nyomán megkomponált operáival és más zeneműveivel is, itt midi változatok alapján gyűjti a muzsikusok érvényesítendő véleményeit. (Torquemada, Barabbas).

Ennek a sokfelé elágazó pályának van azonban egy állandó alapösvénye, ami a szerző gyűjteményes köteteiből rajzolódik elő (Arpeggio, Mikrokozmosz, Makrokozmosz, Decrescendo). E kötetekben a létezésünket lekorlátozó erőkkel néz szembe az író. Nem kíván beletörődni, hogy időmúlásnak, halálnak, testi kényszereknek kiszolgáltatott élőlény maradjon az ember. Nem kíván beletörődni az élő és élettelen világ milyenségébe sem. Az emberi civilizáció elfogadhatatlan jellemzőire, évszázados gondjaira is szünet nélkül keresi a megoldásokat. Természettudomány és humánkultúra teljes skáláján mozogva így születnek meg egymás után az egészen egyéni ízű válaszai az élet alapproblémáira - gondolatmenetei végpontjain új etikai modellekkel, új társadalom-modellekkel, új természettudományos modellekkel, s évtizedek alatt érlelődött új világ modellekkel. (Promotion One, Promotion Two).

Könyvei[szerkesztés]

Gyűjteményes kötetek[szerkesztés]

  • Arpeggio (esszék és tanulmányok) (1984)
  • Mikrokozmosz (szépirodalmi művek) (1984)
  • Makrokozmosz (természettudomány) (2009)
  • Decrescendo (film és színház) (2009)

Irodalomtörténet[szerkesztés]

  • Verseghy könyvtára (1985)
  • Verseghy Ferenc (kismonográfia) (1994)

Filozófia[szerkesztés]

  • Lutte contre l'absurdité de l'existence humaine (1989) francia nyelven
  • Struggling against the Absurdity of Human Existence (1989) angol nyelven
  • Bor'ba s absurdnost'i'u' chelovecheskogo sushchestvovanii'a (1989) orosz nyelven

Jog és politika[szerkesztés]

  • Programme Vol. I-II. (selected writings) (2002) angol nyelven
  • Promotion Vol. I-II. (selected writings) (2009) angol nyelven

Útleírás[szerkesztés]

Esszé[szerkesztés]

  • Öt karácsonyi esszé (1995)
  • Klasszikusok öröksége (1988)
  • Debreceni műhelymunkák (1985)
  • Négy dráma (esszék színpadi nyelven) (1989)
  • Three dramas (essays on the stage) (1989) angol nyelven

Filmrendezői munkássága[szerkesztés]

Magyarországon készült filmjei[szerkesztés]

  • Elment egy nemzedék (dokumentumfilm) 1980
  • Hajnali baleset (játékfilm) 1981

Fesztiválszereplései[szerkesztés]

  • Lipcsei Filmfesztivál, 1980
  • Magyar Filmszemle, 1982
  • Veszprémi Tévétalálkozó, 1983

Egyesült Államokban készült filmjei[szerkesztés]

  • The Beyond játékfilm E.T.A. Hoffmann, Théophile Gautier és mások novellái nyomán
  • Promised Land játékfilm Szophoklész: Oidiposz Kolónoszban c. drámája nyomán
  • Cryptograms játékfilm William Shakespeare: A vihar c. színműve nyomán
  • Prometheus rövidfilm Beethoven: Prométheusz teremtményei c. műve nyomán
  • Giselle rövidfilm, Adolph Adam és Théophile Gautier műve nyomán
  • Nutcracker rövidfilm E.T.A. Hoffmann novellája nyomán
  • Plus, rövidfilm .

Zeneszerzeményei[szerkesztés]

Operák[szerkesztés]

  • Torquemada opera 3 felvonásban, Victor Hugo nyomán
  • Malaqi Buddha opera 3 felvonásban. Kipling nyomán
  • Mona Lisa opera 2 részben, Deme Zoltán librettójából
  • Romeo and Juliet opera 3 felvonásban, Shakespeare nyomán

Balettek[szerkesztés]

  • Caravaggina, balett 2 részben, E. A. Poe nyomán
  • Barabbas, balett 2 részben, Deme Zoltán librettójából
  • Ghillie Dhu, balett 2 részben, Grimm testvérek nyomán
  • Ugly Duckling, balett 2 részben. Andersen nyomán
  • New Nutcracker, balett 2 részben. E.T.A. Hoffmann nyomán

Fekete komédiái[szerkesztés]

  • Egó – Egyszemélyes komédia 2 felvonásban
  • Juan!…Juaaan!!! – kétszemélyes komédia 2 részben
  • sfgahjkkklg qtkjfdkjj – komédia 2 részben
  • Türannia – komédia 1 felvonásban

Források[szerkesztés]

  • Clara Gyorgyey: A Generation Gone (Elment egy nemzedék - Deme Zoltán filmrendezői munkásságáról) In: Chords of scales, Warwick, 1995, angol nyelven
  • Fried István: Egy kis Verseghy-filológia. (Deme Zoltán könyveiről). Irodalomtörténet, 1985
  • Fried István: Megjegyzések Deme Zoltán: Verseghy kiadatlan írásai c. művéhez, Irodalomtörténet, 1984
  • Lukácsy Sándor: Deme Zoltán: Verseghy könyvtára. Hungarológiai Értesítő, 1987
  • Király István: Arpeggio, Mikrokozmosz. Könyvvilág, 1985
  • Nagy Pál: Arpeggio és Mikrokozmosz. Magyar Műhely (Párizs) 1985
  • Balogh György: Deme Zoltán: Arpeggio, Hungarológiai Értesítő 1987
  • Hopp Lajos: Deme Zoltán új könyvéről. Magyar Könyvszemle, 1988
  • Szilasi László: Deme Zoltán: Klasszikusok öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények, 1990
  • Szurmay Ernő: Deme Zoltán két újabb kötetéről. Jászkunság, 1985
  • Színkép. (Új nemzedékek műfordításai) Budapest, 1984
  • J. Lukovsky: Addenda to Zoltan Deme's works. In: Programme, Pompton Lakes, 2002, angol nyelven
  • Zusa Ujsas: Notes to Zoltan Deme's Absurdity essay. In: Programme, Pompton Lakes, 2002, angol nyelven