Dedinszky János (geológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dedinszky János
Dedinszky János geológus, országgyűlési képviselő
Dedinszky János geológus, országgyűlési képviselő
Született1929. január 24.
Pestszenterzsébet
Elhunyt1999. május 15. (70 évesen)
Zalaegerszeg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSaáry Éva
Foglalkozásageológus
országgyűlési képviselő (1953-1958)
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1958)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, geológia)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dedinszky János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dedinszky János (Pestszenterzsébet, 1929. január 24.Zalaegerszeg, 1999. május 15.)[1] geológus, országgyűlési képviselő (1953-1958), 1956-os munkástanács-tag. Felesége, akitől később elvált, Saáry Éva (1929–2014) olajkutató, majd 1956-os emigrálása után költő, festő, grafikus, fotós volt.[2]

Élete[szerkesztés]

A Pázmány Péter Tudományegyetem[3] Természettudományi karán folytatta egyetemi tanulmányait, ahol 1951-ben dr. Vadász Elemér professzor tanítványaként[4] geológus végzettséget szerzett.[5] 1953-ban a MASZOLAJ Ásványi Olajkutató és Mélyfúró Vállalat nagylengyeli telepén vezető geológus lett. Az 1953. május 17-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Zala megyei listájáról jutott be a törvényhozásba.[6] 1953. júliustól a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagja,[7] 1956. augusztus 3-tól a Terv és Költségvetési Bizottság tagja.[8] 1956-ban a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat Munkástanácsának tagja.[9] 1957-ben az akkori országgyűlésről úgy nyilatkozott, hogy „formai testület és megválasztása nem demokratikus”.[10] 1958-ban már nem választották újra.

Nagy szerepe volt abban, hogy a már bezárásra ítélt nagylengyeli kőolajmező „másodvirágzása” során még több tízmillió liter kőolaj kifejtésére került sor. „Ehhez az újoncok félelem érzete nélkül kockáztatnia kellett, mert azokban az időkben mindenkit megfélemlített a MAORT-per. Azt sem érzékelte, amit a sógorának a barátja, a miniszterhelyettes mondott 1957-ben: rá bizony már ki volt szabva a 11, a Komornoki László fúrómérnökre a 10, a Bán Ákos nagylengyeli főmérnökre a 15 év – ha nem talált volna az általa kijelölt helyen olajat”.[11]

1968 után háttérbe szorították, az általa képviselt kutatási-feltárási gondolatot elvetették, az ezzel kapcsolatos doktori értekezését nem továbbították, és csak az 1980–1990-es években ismerték el elgondolásai igazát. Az 1980–1990-es évektől az ő tanulmánya alapján végzik a zalai olajkutatásokat és feltárásokat.

Aktív szerepet vállalt a Magyar Olajipari Múzeum létrehozásában[12][13] Közreműködött az Iskolatelevízió "A kőolaj" című oktatófilmjében.[14]

Szerette és művelte a sport különböző válfajait. 1946-ban kenu-2-esben ifjúsági Európa-bajnoki 2. helyezést ért el.[15] Később egyik alapító tagja volt az Olajbányász futball csapatának. Feleségével műkedvelő cirkuszi előadásokat szerveztek a környékbeli településeken.

Csath Béla így emlékezik vissza:[16]

Néhányan – Bedő Vince, Dedinszky János, Sabján József, Erdődi József – megalakítottuk a Nagylengyeli Olajbányász labdarúgó csapatot.” … „A focicsapat mellé megalakítottuk a rádió akkori kedvenc műsorának példáján felbuzdulva a Csinn-Bumm Cirkuszt. A mészfehér arcú Szamóca szerepében jómagam, az Istállómestert Dedinszky János geológus országgyűlési képviselő személyesítette meg. Anasztázia pedig Dedinszkyné Saáry Éva, ugyancsak geológus, azóta nemzetközi hírű író, költő volt… Ezzel a műsorunkkal a környék településeit is bejártuk.[17]

Művei, publikációi[szerkesztés]

  • A Göcseji Múzeum Emlékkönyve 1950-1960. Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján 53-65. oldal
  • Dedinszky János: A NAGYLENGYELI KŐOLAJTÁROLÓ KŐZETEK REPEDEZETTSÉGI— ÜREGESSÉGI VIZSGÁLATA (Az 1967. V. 15-i Szénhidrogénföldtani Kollokviumon elhangzott előadás)[18]
  • Dedinszky János: Az olajkutató fúrások által nagy mélységben feltárt karsztos üregek (1973. évi Karszt- és Barlangkutató Találkozón elhangzott előadás)
  • Dedinszky János: A DNy-Dunántúli mélykarszt (A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya 1973. őszi ülésszakán elhangzott előadás)[19]
  • Dedinszky János: Metamorf kőzetek tárolóterének vizuális vizsgálata[20]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1952: Magyar Munka Érdemérem[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában adatai szerint, amelyet a család megerősített. Más forrás - hibásan - a születési idejét 1927. január 12-re teszi: Digitális História Adatbázis Archiválva 2014. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Tóth János: Saáry Éva élete és munkássága, Pannon Tükör kulturális folyóirat, 7. évf. 3-4. szám, 2002. május-augusztus 66-70. oldal http://www.pannontukor.hu/PDF/2002/2002_03-04.pdf Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Az egyetem nevét tanulmányi ideje alatt, 1950-ben változtatták meg Eötvös Loránd Tudományegyetemre.
  4. (1960) „Vadász Elemér 75 éves!” (pdf). Földtani Közlöny, 2–14.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)  
  5. (1986) „Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológusok (1949–1984)” (pdf). Földtani Közlöny (116), 25–30.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)  
  6. Országgyűlési Napló 1953. 1. kötet 1953. július 3.-1956. február 11. Ülésnapok 1953-1. 6. oldal. Megtalálható az Országgyűlési Könyvtár digitális adatbázisában
  7. Uo. 7. oldal
  8. Országgyűlési Napló 1953. 2. kötet 1956. július 30.-1958. szeptember 26. 1586. oldal
  9. Csomor Erzsébet, Kapiller Imre: 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. Zala Gyűjtemény 40., Zalaegerszeg, 1996. 462. oldal http://www.archivportal.arcanum.hu/kozos/opt/a130223.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28%22DEDINSZKY%22%26%22J%C1NOS%22%29&s=SORT&m=78&a=rec
  10. Horváth Lajos (2003. augusztus 1.). „A magyar országgyűlés képviselői 1956-57-ben”. Havi Magyar Fórum 11 (8), 6–714. o.  
  11. Szélirányok és irányváltók. A rendszervált(oz/tat)ás évei a zalai olajiparban. Magyar Olajipari Múzeum Adattára, leltári szám: Ad 1685–2009. http://www.olajmuzeum.hu/uploads/File/ferencz%20gyozo.pdf Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. Archivált másolat. [2015. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 21.)
  13. Tóth János: A Magyar Olajipari Múzeum rövid története, Pannon Tükör kulturális folyóirat, 7. évf. 3-4. szám, 2002. május-augusztus http://www.pannontukor.hu/PDF/2002/2002_03-04.pdf Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. (1967. február 15.) „Iskola-tv. Tanulmányi kirándulás – A kőolaj”. Ország-Világ 11 (7), 29. o.  
  15. Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7., Zalaegerszeg 1996.)
  16. MOL Bányász Hírlap 2013. január, 14. évf. 150. szám 12-13. oldal http://www.molbanyasz.hu/images/page/content/file/hirlapok_pdf/molbanyasz_2013_jan.pdf Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  17. Erről az eseményről még a Gellénháza Művelődési Ház története című kiadvány is megemlékezik: „Ki ne emlékezne a népszerű Csimbum Cirkuszra, mely Dedinszky János direktorral az élen rendszeres szereplője volt a Művelődési Ház életének.”
  18. (1968) „A NAGYLENGYELI KŐOLAJTÁROLÓ KŐZETEK REPEDEZETTSÉGI— ÜREGESSÉGI VIZSGÁLATA” (pdf). Földtani Közlöny (98), 91–97.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)  
  19. (1974) „A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya 1973. őszi ülésszakán elhangzott előadások” (pdf). Földtani Közlöny (104), 146–149.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)  
  20. (1982) „Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete 1981. április — szeptember havi ülésszakán elhangzott előadások” (pdf). Földtani Közlöny (112), 73–83.. o. (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.)  
  21. (1952. november 13.) „Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából”. Szabad Ifjúság 3 (266), 2. o.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]