Caius Traianus Decius római császár
| Decius | |
 |
|
|
|
|
| A Római Birodalom princeps | |
| Uralkodási ideje 249 – 251 |
|
| Elődje | Philippus Arabs |
| Utódja | Priscus és Herennius Etruscus |
| Életrajzi adatok | |
| Teljes neve | születési név: Caius Messius Quintus Decius; uralkodói név: Caesar Caius Messius Quintus Traianus Decius Augustus |
| Született | 201 körül Budalia |
| Elhunyt | 251. június (50 évesen) Abrittus |
| Házastársa | Herenia Etruscilla |
| Gyermekei | Herennius Etruscus |
Decius vagy Traianus Decius (eredeti nevén: Gaius Messius Quintus Decius; Budalia, 201 körül – Abrittus, 251. június 1.) a Római Birodalom császára.
Tartalomjegyzék |
Hatalomra jutása [szerkesztés]
Decius, majd később Traianus Decius Pannonia szülötte volt, bár anyai ágon itáliai vér csörgedezett az ereiben. 232-ben consul, később Róma városának praefectusa volt, majd Philippus Arabs római császár a dunai légiók parancsnokává nevezte ki azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rendet teremtsen a fegyelmezetlen katonaság körében. Katonái azonban császárrá kiáltották ki a népszerű hadvezért, s Decius és seregei egy Verona melletti csatában vereséget mértek Philippus császár hadára. Az ütközet után a császár és fia merénylet áldozata lett.
Uralkodása [szerkesztés]
Császárként Decius az ősi római hagyományok rendíthetetlen őrzőjeként igyekezett megmenteni a válságba jutott birodalmat az elkerülhetetlennek tűnő bukástól. Példaképül Traianus császárt választotta, akinek nevét a maga neve mellé illesztette. A szenátussal jó kapcsolatot ápolt. Ő volt az első császár, aki már valóban elrendelte a nagy tömegekre vonatkozó keresztényüldözéseket, mivel a császár úgy vélte, hogy a pogány vallás megerősítése a birodalom fenntartásának egyetlen záloga és a keresztények az ősök tiszteletét sértik meg. Decius az új hit erősödésének háttérbe szorításáért komoly intézkedéseket hozott. Jézus Krisztus követőit a hatóságok előtt arra kényszerítette, hogy áldozatot mutassanak be az állam isteneinek és a császárnak. Ha ezt a gyanúsítottak megtagadták, akkor halálbüntetéssel sújtották őket.
Halála [szerkesztés]
250-ben a kárpok megtámadták Dacia provinciát, míg a gótok Kniva vezetésével Moesiába hatoltak be. A császár hadjáratot indított a barbárok ellen, de Beroeánál vereséget szenvedett. 251-ben az uralkodó a mai Dobrudzsa vidékén ellentámadást indított a hazafelé igyekvő gótok ellen, de az abrittusi mocsarakban újabb vereséget szenvedett tőlük. Decius császár és fia, Herrenius Etruscus caesar is elesett a csatában.
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Michael Grant: Róma császárai, Corvina Kiadó, Budapest, 1996.
- Bánosi György - Veresegyházi Béla: Ókori uralkodók kislexikona, Anno Kiadó, Budapest, 2001.
| Elődei: Lucius Fulvius Gavius és Lucius Naevius Aquilinus |
|
Utódai: Decius és Herennius Etruscus |
| Elődei: Decius és Vettius Gratus |
|
Utódai: Trebonianus Gallus és Vibius Volusianus |
| Előző uralkodó: Philippus Arabs |
|
Következő uralkodó: Priscus |
