Debreczeni István (irodalomtörténész)

Arcképe
Muhi Sándor grafikus rajza

Debreczeni István (Nagyszalonta, 1887. május 18. – Berettyóújfalu, 1973. január 9.) magyar református lelkész és irodalomtörténész.

Életpályája

Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte. Nagyszalontán (1910-25), Szatmáron, majd Temesváron volt református lelkész. Nyugalomba vonulása után, az 1960-as években Magyarországra költözött és bekapcsolódott az Arany János Összes Művei kritikai kiadásának munkaközösségébe.

Irodalomtörténészi munkásságát döntően meghatározta az a körülmény, hogy családját számos szál fűzte a költőhöz. Kutatásai Arany János szalontai vonatkozásainak tisztázására, jellemrajzának pontosabb körvonalazására és az Arany-kultusz történetére irányultak. Arany Jánosról szóló tanulmányokat közölt a nagyváradi Magyar Szóban (1919), a nagykőrösi Arany János-Társaság Évkönyveiben (1928), a Nyugatban (1932) és számos romániai magyar napilapban. Szatmári működése idején elnöke volt a Kölcsey Körnek; irodalomtörténeti értékű életrajzi bevezetővel látta el Szombati-Szabó István posztumusz kötetét (Hazajáró lélek, Nagyvárad, 1935). A II. világháború után vállalta az Arany János Társaság alelnöki tisztét.

Művei

• A nagyszalontai Arany-Emlékegyesület története. 1882-1912 (Nagyszalonta 1913);
• A nagyszalontai Arany Múzeum története és katalógusa (Szatmár 1932);
• Arany János lelkivilága (Temesvár 1937);
• Arany János hétköznapjai (Budapest 1968);

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Online hozzáférés

Kapcsolódó információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Debreczeni István (irodalomtörténész) témájú médiaállományokat.
• Márki Zoltán bevezetője az Arany János hétköznapjai folytatásos újraközlése elé. A Hét 1973/29.