Debreczeni István (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreczeni István
3Debreceni István (1887-1973) ref. lelkész.jpg
Muhi Sándor grafikus rajza
Született 1887. május 18.
Nagyszalonta
Elhunyt 1973. január 9. (85 évesen)
Berettyóújfalu
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
irodalomtörténész

Debreczeni István (Nagyszalonta, 1887. május 18.Berettyóújfalu, 1973. január 9.) magyar református lelkész és irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte. Nagyszalontán (1910-25), Szatmáron, majd Temesváron volt református lelkész. Nyugalomba vonulása után, az 1960-as években Magyarországra költözött és bekapcsolódott az Arany János Összes Művei kritikai kiadásának munkaközösségébe.

Irodalomtörténészi munkásságát döntően meghatározta az a körülmény, hogy családját számos szál fűzte a költőhöz. Kutatásai Arany János szalontai vonatkozásainak tisztázására, jellemrajzának pontosabb körvonalazására és az Arany-kultusz történetére irányultak. Arany Jánosról szóló tanulmányokat közölt a nagyváradi Magyar Szóban (1919), a nagykőrösi Arany János-Társaság Évkönyveiben (1928), a Nyugatban (1932) és számos romániai magyar napilapban. Szatmári működése idején elnöke volt a Kölcsey Körnek; irodalomtörténeti értékű életrajzi bevezetővel látta el Szombati-Szabó István posztumusz kötetét (Hazajáró lélek, Nagyvárad, 1935). A II. világháború után vállalta az Arany János Társaság alelnöki tisztét.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nagyszalontai Arany-Emlékegyesület története. 1882-1912 (Nagyszalonta 1913);
  • A nagyszalontai Arany Múzeum története és katalógusa (Szatmár 1932);
  • Arany János lelkivilága (Temesvár 1937);
  • Arany János hétköznapjai (Budapest 1968);[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az önéletrajzi elemekkel teletűzdelt Bevezető keltezése: Temesvár 1961.

Kapcsolódó információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]