Deborah Henson-Conant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deborah Henson-Conant
Életrajzi adatok
Született 1953november 11. (60 éves)
Stockton, Kalifornia
Származás amerikai
Pályafutás
Hangszer hárfa
Deborah Henson-Conant weboldala

Deborah Henson-Conant (Stockton, Kalifornia, 1953. november 11. –) amerikai hárfás és zeneszerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenkét éves korában kezdett el hárfázni. 1976 és 1979 között a Berkeley Egyetem hallgatója volt, ahol zeneszerzést tanult. Kiváló tanulmányi eredményeit Eisner-díjjal jutalmazták. Ezt követően előbb a Bostoni, majd a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar tagja lett, még később egy csellistával szállodákban zenélt. 1982-ben belépett egy dzsessztrióba, amellyel eljutott a montreal-i, a pori-i és a Blue Note dzsessz-fesztiválokra, a Walesi Nemzetközi Hárfafesztiválra és a „Rencontres” Nemzetközi Keltahárfa Fesztiválra.

Első lemezét 1987-ben adta ki, és két-három évenként ad ki egy-egy újabb albumot. Lemezein főképp a saját szerzeményeit játssza. 2006-ban Grammy-díjra jelölték az „Invention and Alchemy” című albumáért. 1992-es lemezének a címe „Budapest”, nyilatkozatai szerint neki és édesapjának máig ez a legkedvesebb felvétele. Saját szerzeményei mellett átiratokat is készít hárfára, ilyen például a Für Elise.

Main-ben hárfás nyári tábort vezet gyerekeknek, koncertturnéin pedig szívesen ellátogat a közeli iskolákba beszélgetni velük.

Jelenleg Arlington-ban (Massachusetts állam) él.

Műfajai, stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dzsessz műfajából indult, napjainkban pedig a crossover műfajában zenél. Felhasználja a komolyzene, a dzsessz, a pop és a népzene (blues, flamenco, kelta zene) elemeit. A stílust „HipHarp”-nak nevezi. Hosszabb-rövidebb szerzeményeit újabban szimfonikus zenekarral adja elő. Ez kíséri a kamarazenei, illetve a más stílusú részekben is, ami miatt egyedi a hangzásuk. A stand-up comedy szabályait követve beszélget a közönséggel, és a zenekar tagjaival hosszabb-rövidebb színi jeleneteket is előad. Ezek témája a hárfa, a hárfás élete és általában a zene. Performanszaira nem zenész vendégeket is meghív, akikkel szintén beszélget és tréfálkozik. Sajátos humorára jellemző, hogy 1989-ben megalapította az Odakozmált Ételek Múzeumát, amelynek „főkurátora” is. Műsorait a humorra és a hárfás sztereotípiák tagadására építi. Hosszú hajába színes gyöngyöket fűz, egyes szerzeményeit pedig vadságot sugalló kelta viseletben adja elő.

Hárfák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akusztikus és elektromos, pedálos és kampós hárfákon is játszik. A Camac cég egyik reklámarca, de Lyon & Healy és régi Wurlitzer hangszert is használ.

Az 1990-es évek elején együttműködött Joël Garnier hárfakészítővel. A Camac alapítója az ő kérésére és útmutatásai alapján készítette el 4-6 hónap alatt az elektronikus Baby Blue modell prototípusát.

Albumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Deborah Henson-Conant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Deborah Henson-Conant című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]