Debian
| Debian | |
 | |
 | |
| Debian GNU/Linux 9.0 (“Stretch”) | |
| Fejlesztő | Debian közösség[1] |
| Forráskód | nyílt[1] |
| OS-család | Linux[1] |
| Legelső kiadás | 1993. |
| Stabil verzió | 11.3 Bullseye[2] (2022. március 26.) |
| Kernel | monolitikus |
| Felhasználói felület | GNOME, KDE, LXDE, Xfce[3] |
| Licenc | DFSG kompatibilis licencek [4] |
| Státusz | aktuális |
| Weboldal | debian.org |
A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.
A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és nyílt forráskódú, szabad felhasználású (GNU licenc alatt publikált) szoftverek együttesét használja.
Legfőbb jellemzői:
- teljesen ingyenes és megfelel a Debian szabad szoftver irányelveknek, tehát szabad szoftver;[5]
- számtalan résztvevő tartja karban;[1]
- fejlett csomagkezelő rendszerrel rendelkezik, ami könnyűvé teszi a programok frissítését, telepítését és eltávolítását.
A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.[6]
A név eredete[szerkesztés]
A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.[1]
Debian GNU/Linux[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.[1]
Az indulás Ian levelével[7] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.
Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.
Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.
Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?[forrás?]
Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.
Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.
Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?
Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.
Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.
Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.
1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.
From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com) Date: August 27, 1993 8:22:14 PST Newsgroups: comp.os.linux.development Subject: Debian: a brief status report
Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztibúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.
Debian kiadások[szerkesztés]
A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).
A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.
A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.
A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.
Név szerinti kiadások[szerkesztés]
A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.
| Verzió (Kódnév) |
Dátum | Megjegyzés | Leírás |
|---|---|---|---|
| 0.90 | 1993. augusztus-december | (nem volt kódneve) | |
| 0.91 | 1994. január | (nem volt kódneve) | |
| 0.93R5 | 1995. március | (nem volt kódneve) | |
| 0.93R6 | 1995. november | (nem volt kódneve) | |
| 1.0 | nem adták ki | (nem volt kódneve) Az InfoMagic CD forgalmazó egy félreértés miatt a fejlesztői verziót adta ki CD-n, és nevezte el 1.0-s kiadásnak. A Debian fejlesztői és az InfoMagic az eset után közös nyilatkozatban ismerték el a hibát, és visszavonták ezt a változatot.[8] |
|
| 1.1 (Buzz) | 1996. június 17. | Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós,[9] | |
| 1.2 (Rex) | 1996. december 12. | Rex volt a tyrannosaurus,[9] | |
| 1.3 (Bo) | 1997. június 5. | Bo Peep volt a pásztorlány,[9] | |
| 2.0 (Hamm) | 1998. július 24. | Hamm volt a malac[9] | |
| 2.1 (Slink) | 1999. március 9. | Slinky Dog volt a játékkutya,[9] | |
| 2.2 (Potato) | 2000. augusztus 15. | Mr. Potato (Krumplifej Uraság),[9] | |
| 3.0 (Woody) | 2002. július 19.[10] | Woody volt a cowboy,[9] | |
| 3.1 (Sarge) | 2005. június 6.[11] | Sarge a műanyagkatona (eredetileg: Army Men).[9] | |
| 4.0 (Etch) | 2007. április 8.[12] | Etch a mágneses rajztábla.[9] | |
| 5.0 (Lenny) | 2009. február 14.[13] | Lenny a kis, lábakon járó távcső[9] | |
| 6.0 (Squeezy) | 2011. február 6.[14] | Squeeze a zöld, háromszemű gumiűrlény a Toy Story 2.-ből[9] | |
| 7.0 (Wheezy) | 2013. május 4.[3] | Wheezy egy piros csokornyakkendőt viselő gumipingvin a Toy Story 3.-ból[9] | |
| 8.0 (Jessie) | 2015. április 25.[3] | Bazzoka Jane, a tehenészlány a Toy Story 2.-ből[9] | |
| 9.0 (Stretch) | 2017. június 17. | Stretch egy lila polip a Toy Story 3.-ból[9] | |
| 10.0 (Buster) | 2019. július 6. | Buster egy barna kutya a Toy Story – Játékháború 2. – ból | |
| 11.0 (Bullseye) | 2021. augusztus 14. | Bullseye egy szamár a Toy Story 2-ből | |
| 12.2 (Bookworm) | 2023. október 7.[15] | Bookworm (kis zöld szemüveges könyvmoly) | |
| 13.0 (Trixie) | ? | Trixie | |
| instabil (Sid) | Rolling release | Így hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.[9] A név egyúttal egy szójáték, a Still in Development – Fejlesztés alatt rövidítése. |
A Debianra épülő disztribúciók[szerkesztés]
- Ubuntu és a sok származéka: Kubuntu, Xubuntu, Fluxbuntu, Edubuntu; Linux Mint, ...
- Aptosid, egy Sid-re épülő terjesztés asztali rendszerekre, friss alkalmazásokkal
- Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth, Sulix és még több).
- Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra.
- CrunchBang Linux, újabban Ubuntu helyett Debian alapokra épülő "pehelysúlyú" disztribúció, alapértelmezetten Openbox környezettel; a tapasztaltabb felhasználók számára. Fejlesztését befejezték.
- Bunsenlabs Linux a korábbi Crunchbang Linux továbbfejlesztése közösségi alapon, szintén Openbox ablakkezelővel.
- LMDE: Linux Mint Debian Edition. Az elsődlegesen Ubuntura épülő Linux Mint disztribúció fejlesztői újabban egy közvetlenül Debian-alapú rendszert is fejlesztenek.
- MEPIS – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is.
- Elive – Enlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció.
- Raspbian – Raspberry Pi-re optimalizált kiadás.
- SparkyLinux – lengyel fejlesztés, (rolling release)
És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.
Debian GNU/Hurd[szerkesztés]
Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a GNU Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.[1]
Debian GNU/kFreeBSD[szerkesztés]
Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként.[16]
Nem támogatott Debian változatok[szerkesztés]
- Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
- Nexenta: Egy, az Ubuntu -ra (így közvetetten a Debianra) épülő komplett operációs rendszer, amely az openSolaris kernelt, GNU eszközkészletet, X11-et, asztali programokat szállít.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Debian -- Ismertető a Debianról, 2013. május 4. [2014. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
- ↑ a b c Debian -- News -- Debian 7.0 "Wheezy" released (angol nyelven), 2013. május 4. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- License information. www.debian.org. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
- ↑ Debian -- News -- Debian 6.0 "Squeeze" to be released with completely free Linux Kernel (angol nyelven), 2010. december 15. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.).
- ↑ A Debian társadalmi szerződése, 2013. január 7. [1999. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
- ↑ LinuxPlanet Archiválva 2005. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ian Murdock levele
- ↑ ubuntu.hu - A Linux Világa, 3. rész. [2008. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o The Debian GNU/Linux FAQ - The Debian FTP archives (angol nyelven), 2013. június 2. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.0 (angol nyelven), 2002. július 19. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.1 (angol nyelven), 2005. június 6. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 4.0 (angol nyelven), 2007. április 8. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 5.0 (angol nyelven), 2009. február 14. [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 6.0 "Squeeze" (angol nyelven), 2011. február 6. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
- ↑ Updated Debian 12: 12.2 released. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
- ↑ Debian -- Ports (angol nyelven), 2013. május 28. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
További információk[szerkesztés]
