Darwin veszélyes ideája
| Darwin veszélyes ideája | |
| Szerző | Daniel Dennett |
| Eredeti cím | Darwin’s Dangerous Idea |
| Nyelv | angol |
| Téma | evolúcióbiológia |
| Sorozat | Test és lélek |
| Előző | Consciousness Explained |
| Kiadás | |
| Kiadó | Simon & Schuster |
| Kiadás dátuma | 1995 |
| Magyar kiadó | Typotex Kiadó |
| Fordító | Kampis György és Kavetzky Péter |
| ISBN | 963 9132 15 2 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin veszélyes ideája témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Darwin veszélyes ideája (eredeti angol címén: Darwin’s Dangerous Idea) Daniel Clement Dennett ellentmondásos könyve, mely szerint az evolúció a világegyetemet irányító központi erő. Dennett megpróbálja bebizonyítani, hogy a természetes kiválasztódás olyan vak és algoritmikus eljárás, amely eléggé erőteljes ahhoz, hogy megmagyarázza az életet, az emberi tudatot és a társadalmat. Ezen állításaival sok vitát okozott a tudományos közösségen belül.
Fejezetek[szerkesztés]
- I. rész: Kezdjük a közepén
- Mondd, miért?
- Egy eszme megszületik
- Az univerzális sav
- Az élet fája
- A lehetséges és a lényeges
- A létezés szálai a tervezési térben
- II. rész: A darwini gondolkodás a biológiában
- A darwini szivattyú feltöltése
- A biológia mint mérnöki tudomány
- A minőség keresése
- Éljen a Brontosaurus!
- A viták foglalata
- III: rész: Az elme, az értelem, a matematika és az erkölcs
- A kultúra darui
- Eszünket vesztjük Darwinért
- A jelentés evolúciója
- A Császár új elméje és más mesék
- Az erkölcs eredetéről
- Az erkölcsiség újratervezése
- Egy eszme jövője
Központi fogalmak[szerkesztés]
Az univerzális sav[szerkesztés]
„Tudja-e Ön, kedves Olvasó, hogy mi az az univerzális sav? Nos, az a képzeletbeli anyag, amely mindent szétmar, amivel érintkezésbe kerül. Ha beleöntjük egy lombikba, átrágja magát az üvegen, azután az asztallapon, majd a padlón, a ház alapzatán, a talaj felső rétegén, végül pedig módszeresen fölemészti – talán egész Földünket.”
– Daniel C. Dennett
Dennett a darwini elméletet az univerzális savhoz hasonlítja, amely ha egyszer átrágta magát valamint, akkor többé nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot.
„Égi fogantyú” és „földi daru”[szerkesztés]
Dennett égi fogantyúnak nevezi azt a magyarázattípust, amely valamely jelenség magyarázatát egy (anyagi) világ felett álló létezőre alapozza. Ezzel szemben áll a „földi daru” kifejezés, amely a magyarázatot a véletlen természetes szelekcióra vezeti vissza.[1]
Fogadtatása[szerkesztés]
A New York Review of Booksban John Maynard Smith tetszését fejezte ki:
„Ezért öröm nekem, hogy találkozom egy olyan filozófussal, aki érti, hogy mi a darwinizmus, és el is fogadja azt. Dennett jóval túlmegy a biológián. Maró savként látja a darwinizmust, […] Bár szerényen írott, ez nem egy szerény könyv.[2]”
Ugyancsak a New York Review of Booksban Stephen Jay Gould erős kritikával illette a könyvet.[3]
Magyarországon[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
- Darwin veszélyes ideája; ford. Kampis György, Kavetzky Péter; Typotex, Bp., 1998 (Test és lélek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 14.)
- ↑ Genes, Memes, & Minds - The New York Review of Books
- ↑ Evolution: The Pleasures of Pluralism
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Darwin's Dangerous Idea című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Daniel Dennett: Darwin veszélyes ideája