Darwin veszélyes ideája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darwin veszélyes ideája
Szerző Daniel Dennett
Eredeti cím Darwin's Dangerous Idea
Téma evolúcióbiológia
Sorozat Test és lélek
Kiadás
Kiadó Simon & Schuster
Kiadás dátuma 1995
Magyar kiadó Typotex Kiadó
Fordító Kampis György és Kavetzky Péter
ISBN 963 9132 15 2

A Darwin veszélyes ideája Daniel Dennett ellentmondásos könyve, ami szerint az evolúció a világegyetemet irányító központi erő. Dennett megpróbálja bebizonyítani, hogy a természetes kiválasztódás egy olyan vak és algoritmikus eljárás, ami eléggé erőteljes ahhoz, hogy megmagyarázza az életet, az emberi tudatot és a társadalmat. Ezen állításaival sok vitát okozott a tudományos közösségen belül.

Fejezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. rész: Kezdjük a közepén
  1. Mondd, miért?
  2. Egy eszme megszületik
  3. Az univerzális sav
  4. Az élet fája
  5. A lehetséges és a lényeges
  6. A létezés szálai a tervezési térben
  • II. rész: A darwini gondolkodás a biológiában
  1. A darwini szivattyú feltöltése
  2. A biológia mint mérnöki tudomány
  3. A minőség keresése
  4. Éljen a Brontosaurus!
  5. A viták foglalata
  • III: rész: Az elme, az értelem, a matematika és az erkölcs
  1. A kultúra darui
  2. Eszünket vesztjük Darwinért
  3. A jelentés evolúciója
  4. A Császár új elméje és más mesék
  5. Az erkölcs eredetéről
  6. Az erkölcsiség újratervezése
  7. Egy eszme jövője

Központi fogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az univerzális sav[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Tudja-e Ön, kedves Olvasó, hogy mi az az univerzális sav? Nos, az a képzeletbeli anyag, amely mindent szétmar, amivel érintkezésbe kerül. Ha beleöntjük egy lombikba, átrágja magát az üvegen, azután az asztallapon, majd a padlón, a ház alapzatán, a talaj felső rétegén, végül pedig módszeresen fölemészti – talán egész Földünket.”

– Daniel C. Dennett

Dennett az univerzális savhoz hasonlítja a darwini elméletet, ami ha már valamin átrágta magát, többé már nem lehet vissza állítani az eredeti állapotot.

„Égi fogantyú” és „földi daru”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dennett égi fogantyúnak nevezi azt a magyarázat-típust, amely valamely jelenség magyarázatát egy (anyagi) világ felett álló létezőre alapozza. Ezzel szemben áll a „földi daru” kifejezés, amely a magyarázatot a véletlen természetes szelekcióra vezeti vissza.[1]

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New York Review of Books–ban John Maynard Smith tetszését fejezte ki:

„Ezért öröm nekem, hogy találkozom egy olyan filozófussal, aki érti, hogy mi a darvinizmus, és el is fogadja azt. Dennett jóval túl megy a biológián. Maró savként látja a darvinizmust,(…)Bár szerényen írott, ez nem egy szerény könyv.”

[2]

Ugyancsak a New York Review of Book -ban Stephen Jay Gould erős kritikával illette a könyvet.[3]

Wikiquote-logo.png
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Darwin veszélyes ideája

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az angol nyelvű wikipédia szócikk