Dall-disznódelfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dall-disznódelfin
Az állat az élőhelyén
Az állat az élőhelyén
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Disznódelfinfélék (Phocoenidae)
Nem: Phocoenoides
(Andrews, 1911)
Faj: P. dalli
Tudományos név
Phocoenoides dalli
(True, 1885)
Szinonimák
  • Phocoenoides truei Andrews, 1911
  • Phocaena dalli True, 1885
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dall-disznódelfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dall-disznódelfin témájú médiaállományokat és Dall-disznódelfin témájú kategóriát.

A Dall-disznódelfin vagy Dall-delfin (Phocoenoides dalli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznódelfinfélék (Phocoenidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.[1] A fajt William Healey Dall amerikai természettudósról nevezték el.

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi Csendes-óceán hideg vizeiben fordul elő. Gyakran található a partok közelében (általában mély vizek és árkok környékén), de a nyílt tengeren is. 500 m-nél mélyebbről is táplálkozhat. Gyakran társul a csendes-óceáni fehérsávos delfinnel (Lagenorhynchus obliquidens) (az északi szélesség 50°-tól délre) és a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinnel (az északi szélesség 40°-tól délre). Vándorlása nem nagyon ismert, de nyaranta látszólag észak falé, télire pedig déli irányba mozog a nyugati Csendes-óceánban, ahol egyes területeken a partok, illetve a nyílt vizek között is történhet vándorlás. Némely állatok a nyarat messze északon, a Bering-szorosban töltik.

Alfajai[szerkesztés]

  • Phocoenoides dalli dalli True, 1885
  • Phocoenoides dalli truei Andrews, 1911

Megjelenése[szerkesztés]

Nagy sebességgel érkezik a felszínre, és általában csak homályosan látható. Messziről is azonosítható az őt követő vízsugárról, csak viharos tengeren nehéz az azonosítás a fehér tarajú habokban. A vízsugár az állat feje körül jön létre, amikor hirtelen a felszínre tör lélegezni. A csendes-óceáni delfin néha hasonló vízsugarat produkál, de annak magasabb, sarló hátúszója van és akrobatikusabb, mint a Dall-disznódelfin. Két elkülönült változata van, a Dall-változat és a True- változat. Ezek elterjedése, fekete-fehér mintázata és testmérete eltérő, még ezeken belül is számos forma létezik, láttak már tiszta fekete, tiszta fehér és tarka foltos állatokat is.

Hátúszó: Kissé a középpont előtt helyezkedik el.

Felnőtt tömeg: Kb. 135–220 kg.

Újszülött tömeg: Ismeretlen.

Újszülött mérete: 85 cm.

Felnőtt mérete: 1,7–2,2 m.

Életmódja[szerkesztés]

Majdhogynem hiperaktívnak mondható. Nagy sebességgel szökdécsel és ide-oda úszkál, majd hirtelen eltűnik. Úszási sebessége elérheti az 55 km/órát. Az egyetlen disznódelfin, amely verseng azért, hogy a csónakok orrvizében úszhasson, de gyorsan elveszíti érdeklődését, ha azok 20 km/óra sebességnél lassabban haladnak. Úszhatnak a járművek oldalvizében is. Ritkán ugranak ki a vízből, nem úsznak delfinszerűen, mint más cetek, de felszínre törésüket vízsugár jelzi. Átlagos csoportmérete 1-20 egyedből áll, de a táplálékdús területeken százak gyülekezhetnek. Tápláléka halakból, kalmárokból vagy polipokból és világító- krillekből vagy egyéb rákokból áll.

Képek a Dall-disznódelfinről[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1942. március 9.) „Notes on the Dall's porpoise (Phocoenoides dalli)”. Journal of Mammalogy 23 (1), 41–51. o. DOI:10.2307/1374854.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]