Dall-disznódelfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dall-disznódelfin
Dalls Porpoise Underwater.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Disznódelfin-félék (Phocoenidae)
Nem: Phocoenoides
Faj: P. dalli
Tudományos név
Phocoenoides dalli
(True, 1885)
Elterjedés
Cetacea range map Dall's Porpoise.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dall-disznódelfin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dall-disznódelfin témájú kategóriát.

Emberhez mért nagysága

A Dall-disznódelfin vagy dall-delfin (Phocoenoides dalli) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a disznódelfin-félék (Phocoenidae) családjába tartozó Phocoenoides nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi Csendes-óceán hideg vizeiben fordul elő. Gyakran található a partok közelében (általában mély vizek és árkok környékén), de a nyílt tengeren is. 500 m-nél mélyebbről is táplálkozhat. Gyakran társul a csendes-óceáni delfinnel (az északi szélesség 50°-tól délre) és a hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinnel (az északi szélesség 40°-tól délre). Vándorlása nem nagyon ismert, de nyaranta látszólag észak falé, télire pedig déli irányba mozog a nyugati Csendes-óceánban, ahol egyes területeken a partok, illetve a nyílt vizek között is történhet vándorlás. Némely állatok a nyarat messze északon, a Bering- szorosban töltik.

Megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy sebességgel érkezik a felszínre, és általában csak homályosan látható. Messziről is azonosítható az őt követő vízsugárról, csak viharos tengeren nehéz az azonosítás a fehér tarajú habokban. A vízsugár az állat feje körül jön létre, amikor hirtelen a felszínre tör lélegezni. A csendes-óceáni delfin néha hasonló vízsugarat produkál, de annak magasabb, sarló hátúszója van és akrobatikusabb, mint a Dall-disznódelfin. Két elkülönült változata van, a Dall-változat és a True- változat. Ezek elterjedése, fekete-fehér mintázata és testmérete eltérő, még ezeken belül is számos forma létezik, láttak már tiszta fekete, tiszta fehér és tarka foltos állatokat is.

Hátúszó: Kissé a középpont előtt helyezkedik el.

Felnőtt tömeg: Kb. 135 - 220 kg.

Újszülött tömeg: Ismeretlen.

Újszülött mérete: 85 cm.

Felnőtt mérete: 1,7 - 2,2 m.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Majdhogynem hiperaktívnak mondható. Nagy sebességgel szökdécsel és ide-oda úszkál, majd hirtelen eltűnik. Úszási sebessége elérheti az 55 km/órát. Az egyetlen disznódelfin, amely verseng azért, hogy a csónakok orrvizében úszhasson, de gyorsan elveszíti érdeklődését, ha azok 20 km/óra sebességnél lassabban haladnak. Úszhatnak a járművek oldalvizében is. Ritkán ugranak ki a vízből, nem úsznak delfinszerűen, mint más cetek, de felszínre törésüket vízsugár jelzi. Átlagos csoportmérete 1-20 egyedből áll, de a táplálékdús területeken százak gyülekezhetnek. Tápláléka halakból, kalmárokból vagy polipokból és világító- krillekből vagy egyéb rákokból áll.

Képek a Dall-disznódelfinről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]