Díszes szarvasbéka
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg&filetimestamp=20060801121531) |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ceratophrys ornata (Bell, 1843) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Díszes szarvasbéka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Díszes szarvasbéka témájú médiaállományokat. |
A díszes szarvasbéka (Ceratophrys ornata) a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe és a füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Amerikában Argentína, Brazília és Uruguay területén honos. Sötét, nedves esőerdők és mocsarak lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
A nőstény testhossza 14 centiméter, a hímé csak 10 centiméter. Zömök testalkatuk, széles fejük és igen nagyméretű szájuk van. Szemhéja hegyes, háromszögletű, hátát szilárd, csontos pajzs fedi. Sárgás vagy zöldes hátát nagy, sötét, fehérrel szegélyezett olajzöld foltok tarkázzák, néha borvörös vonalakkal.
|
[szerkesztés] Életmódja
Passzív vadász, a talajba beásva várja az arra tévedő áldozatát. A rovaroktól a kisemlősökig mindent elfogyaszt, ami befér a szájába.
[szerkesztés] Szaporodása
A nőstény a petéket, - melyek száma elérheti a 300 darabot - rendszerint a párzást követő 3-4. napon rakja le a vízbe. Az ebihalak a 2-3 nap után kelnek ki, kifejlődésük még 40-60 napig tart, ezután áttérnek a szárazföldi életre.
