Díjfizetés Magyarország gyorsforgalmi útjain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Díjköteles útszakasz kezdetét jelző tábla

Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. 2008. január 1-jétől a szélvédőre ragasztandó matrica megszűnt, az autópályákat napjainkban 3,5 t alatti járművek előreváltott „e-matricával” vehetik igénybe. A magyar gyorsforgalmi utakon közlekedő járműveket méretük és tömegük alapján négy kategóriába sorolták. Az útdíj megfizetését korábban kapuknál és az utazók megállításakor, napjainkban már rendszám alapján ellenőrzik. A hálózat egyes – főleg nagyvárosokhoz közeli – szakaszain a legalacsonyabb kategóriába tartozó járművek számára nincs útdíj, a nagyobbaknak azonban majdnem mindenütt díjkötelezettséget ír elő a kérdést rendező minisztériumi rendelet. A díjkötelezettség alól igen kevés kivétel van, csak a hatóságok és egyes állami szervezetek járművei, illetve a katasztrófák elhárításán dolgozó járművek élveznek díjmentességet.

2013. július 1-től 6513 km, majd 2013. novemberétől 6500 km[1] gyorsforgalmi és főúton került a HU-GO elektronikus, megtett út arányos díjszedési rendszer bevezetésére.[2]

A díjfizetés története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai díjszedési kísérlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az 1990-es rendszerváltásig az autópályákat díjmentesen használhatták az autósok. A gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és bővítését az üzemanyag árába foglalt általános útadóból[3] finanszírozták. A díjszedés bevezetését már 1988-ban megkísérelték. A Közlekedési Minisztérium le is gyártatta az autópályák használatára jogosító matricákat, amelyek egy évre 1500 forintba kerültek volna egy autósnak.[4] Külön matrica kibocsátását tervezték az idegenforgalmi szezonra, míg az útdíj megfizetését távcsővel és fényképezőgépekkel felszerelt ellenőrök végezték volna.[5] Az autópályadíjból származó bevétel az 1989-ben, az úthálózat bővítése céljából létrehozott pénzalapot (útalapot) gyarapította volna. A tervek igen előrehaladott állapotban voltak, az autópályadíj bevezetését 1989. május 1-jére tervezték.[6] A tervezet azon nyomban kiváltotta a társadalmi szervezetek és az autópályák mellett fekvő városok éles tiltakozását.[7][8] A tiltakozás hatására a Közlekedési Minisztérium visszavonni kényszerült az útdíj bevezetését elrendelő kormányhatározatot.[9]

Közvetlen díjfizetési rendszer kiépülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjszedési módok Magyarországon 1999 februárjában

1989-et követően ismét napirendre került az autópályák fizetőssé tételének kérdése. A döntéshozók előtt több európai példa is állt. A nagy területű és kiterjedt autópálya-hálózattal rendelkező országok az NSZK kivételével a megtett távval arányos, egyedi díjfizetést vezettek be. A kis területű országok közül Svájc üzemeltetett átalánydíjas, ez egész hálózat használatára jogosító matricás rendszert.

Az 1990-es évek első esztendőiben Magyarország nehéz pénzügyi helyzetbe került, ezért az újonnan építendő autópályákat a kormányzat magánberuházásban látta megvalósíthatónak. A koncessziós szerződések értelmében az újonnan elkészülő gyorsforgalmi utakon a beruházó útdíj szedésére volt jogosult. Az új (díjszedő kapus) és a régi (ingyenes) rendszer egymás mellett működött. Míg a rendszerváltás előtti szakaszokat továbbra is ingyenesen használhatták az utazók, addig az új utakon már közvetlenül is fizetni kellett.

Magyarország első közvetlen díjfizetéses autópályája az M1-es ELMKA által épített Győr-Nyugat és Hegyeshalom közötti szakasza volt.[10] Az 1996-ban megnyílt szakaszon az útdíj szedését a le- és felhajtókon, illetve a Mosonmagyaróvár mellett felépített nyílt pályai kapusoron bonyolították. 1997. január 1-jén az M5-ös addig szabadon használható Budapest és Kecskemét közötti szakaszán kezdte meg a díjszedést a szakasz tulajdonjogát megszerző AKA Rt. Az útdíjat itt is újonnan kiépített kapuk rendszerével szedték. (Az M1-esen a Magyar Transroute Rt, az M5-ösön az Intertoll nevű társaság végezte a díjszedést.)[11] Az alföldi autópálya díjszedési rendszerét kiterjesztették az 1998-ban átadott KecskemétKiskunfélegyháza szakaszra is. Az M5-ösön az Újhartyán és Kiskunfélegyháza határában felépített nyílt pályai, illetve három további csomóponti fizetőkapunál lehetett leróni az útdíjat.

Kapu helyett matrica[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizetőkapu maradványai az M5-ös autópálya örkényi csomópontjában

1998-ra már nyilvánvalóvá váltak a közvetlen díjszedés kedvezőtlen hatásai is. A befektetők túlságosan magas útdíjakat szabtak meg és vonakodtak, amikor az autópályákat gyakran használó autósok kedvezményeket kértek. Míg az M1-es autópálya esetében a forgalom nagy része egyszerűen továbbra is a régi 1-es utat választotta, addig az M5-ös út esetében a korábban már az autópályára szoktatott forgalom tért vissza a régi ötös út melletti települések belterületére. A magas útdíj és az egyre növekvő forgalom miatt a díjas autópályák körzetében egyre többször került sor tiltakozásokra, blokádokra.[11][12] Az 1994 és 1998 között kormányzó MSZPSZDSZ-kormány a használattal arányos díjfizetést támogatta, ezért az M3-as autópályára és annak újonnan épített szakaszára is ki szerették volna terjeszteni a kapus díjszedést. 1998 nyarára a felújított M3-ason is felépültek a díjfizető kapuk, ám az újonnan felálló Fidesz-kormány már a matricás rendszerű díjszedéssel rokonszenvezett.[4] Ezért az M3-ason kettős rendszer lépett életbe: a díjfizető kapuknál ki lehetett fizetni a kilométerenként megszabott használati díjat, de 1999 januárjában bevezettek egy bérlet jellegű matricát is. A Szekszárdi Duna-híd felépítésére ajánlkozó török Bejendik Group kormányzati elutasításában is szerepet játszhatott az, hogy a vállalat a kapus díjszedésen alapuló üzleti modellt választotta.[13] A Bejendik Group ajánlata volt a kapus üzleti modellen alapuló utolsó magyarországi útépítési terv.

Az M3-ason kipróbált matricás rendszer gyorsan népszerűvé vált az autósok között, ezért ezt a díjfizetési módot terjesztették ki 2000. január 1-jén az M1-es addig ingyenes BudapestGyőr szakaszára is. Egy évvel később, az ELMKA ellehetetlenülése után az M1-es Győr és államhatár közötti szakaszán, 2003-ban pedig az M7-es autópályán vezették be az állami matricás fizetési módot.[14] A 2002-es kormányváltás után Medgyessy Péter kormánya lépéseket tett annak érdekében, hogy az addigra bevált és elfogadott matricás fizetési módot az utolsó, még kapus díjszedéssel működő M5-ösön is bevezessék. Erre 2004 márciusában került sor.[15] A fizetőkapukat még egy ideig matricaárusító helyként üzemeltették, majd lebontották.[16][17]

Változások a matricás rendszerben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autópálya-matrica 2007-ből
Az egykori D1-es kategória járművei számára díjköteles szakaszok
Az egykori B2, D2, D3 és D4-es kategória járművei számára díjköteles szakaszok

Kezdetben a matricát egy hitelesítő mágneskártyával együtt lehetett megvásárolni. A kettő együtt jogosította az utazót az autópálya használatára.[4] A legrövidebb időtartamra szóló matrica kezdetben a napijegy volt, ám ezt már 1999-ben megszüntették.[18] 2001. december 31-én megszűnt a matricák mellé járó mágneskártya intézménye, ettől kezdve csak a matricákat ellenőrizték. Sokáig csak egy hetes matricákat lehetett vásárolni, majd 2003 nyarán kísérletként bevezették a négy napos bérletet. Bár csak a nyári időszakra tervezték, de akkora sikert aratott, hogy decemberben visszaállították.[19] Az új, kamerás figyelőrendszer kiépítésével erre már nem volt szükség a fizetést igazoló különböző dokumentumokra, a szélvédőre ragasztható autópálya-matrica 2008. január 1-jén meg is szűnt. Azóta a díjfizetést rendszám alapján ellenőrzik.[20] 2012. január 1-jétől az alkalmi utazók elégedetlenségét kiváltva újból kivezették a négynapos matricát a piacról.[21]

A matricás rendszer 2013-as részleges megszüntetése jelentette a rendszer legkomolyabb módosítását. A használattal arányos elektronikus útdíj fizetésére kijelölt kategóriák járművei 2013 januárjától kezdve nem vásárolhattak éves bérletet, a rövidebb időtávra szóló bérleteket pedig csak 2013 közepéig válthatták meg.[22]

A használattal arányos útdíj újbóli bevezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a közlekedési tárca megbízásából a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ terveket készített az eseti díjszedés újbóli bevezetését illetően. Az indoklás szerint az egyre terebélyesebbé váló autópálya-hálózaton egyre kevesebb autós akar majd egy-egy szakasz megtételéért cserébe a teljes hálózat igénybevételére jogosító drága matricákat vásárolni, ezért lehetővé kell tenni számukra a jóval olcsóbb eseti díjfizetést.[23] A közútinál jóval környezetbarátabb vasút számára komoly versenyhátrányt jelent, hogy a vasúton a jármű tömegével és a megtett távolsággal arányod díjat kell fizetni, addig az autópályákat évi egyszeri átalánydíj befizetésével használhatják a kamionok. Az új rendszerben a teherautók és a buszok a megtett úttal arányosan fizetnék az autópályadíjat egy külön e célra kiépítésre kerülő elektronikus ellenőrzőrendszer segítségével.[24] A rendszer bevezetését előbb 2007-re, majd 2009-re, később 2011-re tervezték, mindhárom határidő lényegi előrelépés nélkül telt el.[25][26] A második Orbán-kormány az idő szűkösségére hivatkozva a 2013-as bevezetést sem tartotta lehetségesnek, a használatarányos díjfizetés kialakításának mikéntje a nyilvánosság számára 2012 közepéig nem is körvonalazódott.[27][28] Az Európai Unió előírásai szerint az elektronikus díjszedést 2012-ig ki kellett volna kiterjeszteni a személyautókra is.[29]

A magyar kormány 2012-ben felgyorsította a használattal arányos elektronikus útdíj bevezetését. Az események 2012 nyarán gyorsultak fel, amikor a kormányzat előkésztette és a parlament elé terjesztette a gyorsforgalmi úthálózat elektronikus fizetési rendszerét szabályozó törvényt.[30][31] A használattal arányos elektronikus útdíj kiépítésének első lépcsője csak a teherfuvarozók és nehezebb járművek útdíját tartalmazta, az alacsonyabb díjkategóriákat nem. Az állam 42 milliárd forintot és hat hónapot szánt a gyorsforgalmi úthálózat díjszedési rendszerének kiépítésére, melynek első működési félévétől 70 milliárd forint meghaladó bevételt reméltek.[32][33][34][35] Az ÁAK által meghirdetett pályázatra nyolc ajánlat érkezett[36][37], ezek közül négyet kérek fel részletes ajánlattételre.[38][39] A rendkívül feszített határidőkkel kiírt első pályázatot a legolcsóbb, 33 milliárd forintos ajánlatot benyújtó Getronics Magyarország nyerte, ám a győztes később visszalépett a szerződéskötéstől.[40][41][42]

Az elektronikus útdíjrendszer elindulása 2013. július 1-én megtörtént.

A korábbi díjfizetési rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabályi háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjas autópálya-szakaszokat az illetékes minisztérium (jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) rendeletében szabályozza. A díjas rendszer bevezetése óta több nagyobb település is (pl. Siófok[43]) megkísérelte elérni, hogy a minisztérium a várost melletti autópályát nyilvánítsa díjmentessé, mivel ettől a településen áthaladó forgalom csökkenését remélték. Újabb gyorsforgalmi útszakaszok átadása előtt szintén a minisztérium határozza meg a díjas és díjmentes szakaszokat. Szintén a minisztériumi rendelet állapítja meg a díjkategóriákat, az egyes kedvezményeket és a pótdíjak mértékét. Míg a járműkategóriák (D1-től D4-ig) állandóak, addig a bérletek árát évente felülvizsgálja és még az új év kezdete előtt kihirdeti a minisztérium.

Járműkategóriák és fizetési módok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013-ban kerül sor a bérletes rendszer megszüntetésére a magasabb díjkategóriák esetében. A táblázatban sárgával jelölt kategóriák járművei 2013. júliusától már csak használattal arányosan fizethetik meg az útdíjat, bérletet már nem válthatnak.[22]

Kategória Járműjellemzők Jármű-kategória leírása Napijegy Hetibérlet Havibérlet Éves bérlet
D1 Motorrad aus Zusatzzeichen 1046-12.svgSinnbild PKW.svg Motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb összes tömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is. Red X.svg Yes check.svg Yes check.svg Yes check.svg
B2 Wohnmobil aus Zusatzzeichen 1048-17.svgBus aus Zusatzzeichen 1024-14.svg 3,5 és 7,5 tonna közötti tömegű lakóautó vagy autóbusz és mindezek bármilyen vontatmánnyal is. Yes check.svg(D2 kategóriának megfelelően) Yes check.svg(D2 kategóriának megfelelően) Yes check.svg(D2 kategóriának megfelelően) Yes check.svg
D2 Sinnbild PKW mit Anhänger.svgSinnbild LKW.svg A 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb összes tömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese (járműszerelvény). Yes check.svg Yes check.svg Yes check.svg Red X.svg
D3 Sinnbild LKW.svg A 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese. Yes check.svg Yes check.svg Yes check.svg Red X.svg
D4 Sinnbild LKW mit Anhänger.svgSinnbild Kraftomnibus.svg A 12 tonnánál nehezebb járművek. Yes check.svg Yes check.svg Yes check.svg Red X.svg

A D2, D3 és D4 kategóriákba tartozó járműveknek nem csak a gyorsforgalmi utak, hanem a főúthálózat egyes szakaszainak használatához is útdíjat kell fizetniük. Nem tartoznak a fentebbi kategóriákhoz, ezáltal díjfizetés alul mentesülnek a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, a rendvédelmi szervek és a közlekedési hatóság járművei, illetve a megkülönböztető jelzésekkel ellátott, magyar rendszámú járművek.[22] Külföldi fegyveres erők szerződés alapján Magyarországon jelen lévő alakulatainak sem kell útdíjat fizetni. Környezeti katasztrófák és árvizek alkalmával az elhárításban részt vevő járművek előre bejelentett, zárt sorban közlekedő konvojai díjfizetés nélkül hajthatnak fel a díjköteles útszakaszokra. Ingyenessé válhatnak egyes autópálya-szakaszok akkor, ha a velük párhuzamosan futó úton történt baleset miatt az illetékes szervek az autópályát jelölik ki kerülőútnak. Ingyenesen közlekedhetnek a gyorsforgalmi úton történt balesetek mentésében dolgozó járművek a mentés ideje alatt.[22]

HU-Go elektronikus útdíjrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. július 1-től az útdíjfizetési kötelezettség hatálya alá a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti járművek tartoznak. Ezek lehetnek tehergépjárművek, vontatók, nyergesvontatók vagy olyan járműszerelvények, amelyekben a felsorolt gépjárművek vontatnak pótkocsit, félpótkocsit, azonban minden esetben a vontató jármű legnagyobb megengedett össztömege számít: csak akkor keletkezik útdíjfizetési kötelezettség, ha a vontató jármű legnagyobb megengedett össztömege eléri a 3,5 tonnát. Három járműkategória van: a kéttengelyes (J2), háromtengelyes (J3) és négy- vagy többtengelyes (J4).

Az útdíj elektronikus úton történő bevallásához a járművekbe épített ún. fedélzeti egységre (OBU) van szükség. Ha van már a járműben nyomkövető rendszer, akkor meg kell vizsgáltatni, hogy alkalmas-e arra, hogy bevallási közreműködő segítségével részt vegyen az adatszolgáltatásban. Ha a járműben nincs fedélzeti egység, akkor kizárólag viszonylati jegy megvásárlása révén szerezhet jogot az útdíjköteles utak használatára. Viszonylati jegyet a konkrét útvonal megtervezése után - amely minimum egy útdíjköteles elemi útszakaszt tartalmaz-, konkrét útvonalra és adott járműre vásárolhat. A viszonylati jegyet mindig az út megkezdése előtt kell megváltani és maximum 30 nappal előre, minimum a megkezdése előtt.[44] A díjas autópálya-szakaszokat és az útdíj mértékét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 25/2013.(V. 31.) rendeletében szabályozták.

2013-as év mérlege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2013. július elsején indult díjfizetés év végéig 78,9 milliárd forint bevételt termelt, ami 5 százalékkal több volt a tervezettnél. A legnagyobb forgalmat október hozta, akkor 14 milliárd 490 millió forintot fizettek be.[45] A rendszer működése havonta 1 milliárd forint alatt marad, ami alacsonyabb például a jóval kisebb szlovák rendszernél is. A rendszer kiépítésére fordított beruházás 42 milliárd alatt maradt.[46]

kifizetett útdíj 50-50 %-ban oszlik meg a külföldi és a belföldi fuvarozók között. A külföldiek közül 40 százalékkal a román fuvarozók vezetnek, a sorban a lengyel, a bulgár és a szlovák kamionok következnek.

A befolyt e-útdíj 80 százalékát fizették a négytengelyes járművek. A bevétel nagy része az M1-M5 autópályákról származik. Ugyanakkor az M6 autópályáról kisebb a bevétel, mint a 86-os főútról, amelyre a kezdeti ausztriai átterelődés miatt visszatért a teherforgalom.[47]

HU-GO díjköteles szakaszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autópálya/
Autóút
J1 (<3,5 t) kategória B2 + J2 + J3 + J4 kategóriák
M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M0 – Tatabánya-Óváros (Bécs felé),
Tatabánya-Óváros – Biatorbágy (Budapest felé),
Tata-Tatabánya – Győr-Kelet,
Győr-Nyugat – Mosonmagyaróvár,
M15A4 (Ausztria)
BudapestA4 (Ausztria)
M2 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nincs díj M0 – Vác-Észak
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M0 – Hatvan-Észak,
Hatvan-Kelet – Nyíregyháza-Dél
M0Őr
M5 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M0 – Kecskemét-Észak,
Kecskemét-Dél – M43
M0E75 (Szerbia)
M6 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Érdi-tető – M60 végcsomópont M0M60 végcsomópont
M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Érd – Székesfehérvár-Kelet,
Székesfehérvár-Nyugat – M70
M0A4 (Horvátország)
M8 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M66-os főút M651-es főút
M9 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nincs díj 6-os főút51-es főút
M15 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nincs díj M1D2 (Szlovákia)
M19 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nincs díj M19
M35 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M3 – Debrecen-Észak M34-es főút
M43 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg 5-ös főút - Makó M543-as főút
M60 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg M6 végcsomópont – Pécs-Dél M6 végcsomópont – Pécs-Dél
M70 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg Nincs díj M7A5 (Szlovénia)
Tranzit
főútvonal-szakaszok
J1 (<3,5 t) kategória J2 + J3 + J4 kategóriák
1 főút.png Nincs díj BudapestHegyeshalom
2 főút.png Nincs díj VácRétság
3 főút.png Nincs díj BudapestMiskolc
4 főút.png Nincs díj BudapestZáhony
5 főút.png Nincs díj BudapestRöszke
6 főút.png Nincs díj BudapestBarcs
8 főút.png Nincs díj SzékesfehérvárSzentgotthárd
10 főút.png Nincs díj BudapestAlmásfüzitő
11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestTokod
12 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VácSzob
13 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KisbérKomárom
14 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj GyőrVámosszabadi
21 főút.png Nincs díj HatvanSomoskőújfalu
22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj RétságSalgótarján
23 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BátonyterenyeSzentdomonkos
24 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj RétságSalgótarján
25 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BánréveKerecsend
26 főút.png Nincs díj MiskolcBánréve
27 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SajószentpéterTornanádaska
31 Nincs díj NagykátaFüzesabony
32 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj HatvanSzolnok
33 főút.png Nincs díj FüzesabonyDebrecen
34 Nincs díj TiszafüredFegyvernek
35 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DebrecenNyékládháza
36 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj PolgárNyíregyháza
37 főút.png Nincs díj FelsőzsolcaSátoraljaújhely
38 főút.png Nincs díj BodrogkisfaludNyíregyháza
40 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj AlbertirsaSzolnok
41 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Vásárosnamény – Országhatár
42 főút.png Nincs díj Püspökladány – Országhatár
43 főút.png Nincs díj Mezőpeterd – Országhatár
43 főút.png Nincs díj SzegedNagylak
44 főút.png Nincs díj KecskemétGyula
45 Nincs díj KunszentmártonSzentes
46 Nincs díj TörökszentmiklósMezőberény
47 főút.png Nincs díj Hódmezővásárhely – Debrecen
48 Nincs díj DebrecenNyírábrány
49 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VajaCsenger
51 főút.png Nincs díj BudapestHercegszántó
52 főút.png Nincs díj KecskemétDunaföldvár
53 főút.png Nincs díj TompaDunaföldvár
54 főút.png Nincs díj Kecskemét - Sükösd
55 főút.png Nincs díj BátaszékSzeged
56 főút.png Nincs díj BátaszékMohács
57 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj PécsMohács
58 Nincs díj PécsHarkány
61 főút.png Nincs díj DunaföldvárNagykanizsa
62 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DunaújvárosSzékesfehérvár
63 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Szekszárd – Székesfehérvár
64 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj EnyingSimontornya
65 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Siófok – Szekszárd
66 Nincs díj Kaposvár – Pécs
67 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Balatonszemes – Szigetvár
68 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BalatonkeresztúrBarcs
71 főút.png Nincs díj BalatonkeresztúrEnying
72 Nincs díj LitérBalatonfűzfő
73 Nincs díj VeszprémCsopak
74 Nincs díj VasvárNagykanizsa
75 főút.png Nincs díj KeszthelyRédics
76 Nincs díj KörmendKeszthely
77 Nincs díj VeszprémTapolca - Lesencetomaj, 84-es főút
81 főút.png Nincs díj SzékesfehérvárGyőr
82 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VeszprémGyőr
83 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VároslődGyőr
84 főút.png Nincs díj SopronBalatonederics
85 főút.png Nincs díj GyőrSopron
86 főút.png Nincs díj RédicsMosonmagyaróvár
87 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KámSzombathely - Kőszeg
88 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SárvárVát
89 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SzombathelyBucsu

A mellékelt táblázatban felsorolt főutakon kívül az alábbi főutak esetében van díjfizetési kötelezettség: 101-es, 111-es, 117-es, 131-es, 150-es, 222-es, 302-es, 304-es, 311-es, 354-es, 400-as, 401-es, 403-as, 405-ös, 427-es, 430-as, 431-es, 441-es, 442-es, 443-as, 446-os, 451-es, 470-es, 471-es, 474-es, 491-es, 502-es, 510-es, 511-es, 513-as, 541-es, 542-es, 551-es, 578-as, 610-es, 611-es, 631-es, 651-es, 681-es, 710-es, 761-es, 811-es, 830-as, 832-es, 834-es, 860-as, 861-es főút.[48]

A díjfizetés ellenőrzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matricás rendszer időszakában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábban működő kapus útdíjszedési módszer nem tette lehetővé a díjfizetés kikerülését, így ellenőrzésre nem volt szükség. A díjszedő kapuk eltűnése egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a fizetni nem kívánó utazókat kiszűrő rendszer. A szélvédőre ragasztható matricák elterjedésével egy időben megkezdődött az útdíj fizetését ellenőrző eszközrendszer kidolgozása is. Kezdetben a matrica meglétét igen kezdetleges módszerekkel ellenőrizték: az akkor még álló fizetőkapuknál, pihenőhelyeken, illetve a le- és felhajtóágaknál ellenőrök állították meg a járműveket, majd az ÁAK ellenőrzést végző munkatársa saját szemével győződött meg fizetést bizonyító matrica, illetve az érvényességet bizonyító egyéb kellékek (bizonylat, mágneskártya) meglétéről. Az ellenőrzésben részt vett a rendőrség is.[4] Számos autós ellenszenvét váltotta ki az ellenőrzés e régimódi változata, a megállítást sokan felesleges zaklatásnak és időrablásnak gondolták. Egy 2001 végén született kormányrendelet után az M3-as és az M1-es autópályák fizetőkapuit lebontották, így az ún. zárt (kapus) rendszer fizikailag is eltűnt az utakról.

2002 januárjától kezdődött a nagy kapacitású elektronikus alapú ellenőrzési rendszer kiterjesztése. Ettől kezdve a matricát vásárló autó rendszáma egy központi adatbázisba is bekerült. Az autópályára rendszámok leolvasására képes kamerákat telepítettek, amelyeknek felvételeit egy számítógépes rendszer vetette össze az adatbázisban található autók adataival. Nem csak telepített kamerák figyelték az utakat, hanem az ÁAK járműveire szerelt kamerák is, amelyek menet közben is képesek voltak az ellenőrzés elvégzésére. A kamerás figyelőrendszer teljes kiépültéig az ellenőrzőcsoportok is megmaradtak.

2009 januárjában az ellenőrzés az ÁAK-tól egy törvénymódosítás miatt átkerült a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz. A feladatátadás felkészületlenül érte a hatóságot, a forráshiány és különböző bürokratikus akadályok együttesen az ellenőrzési rendszer ideiglenes megbénulását eredményezték.[49]

HU-Go rendszerű E-útdíj esetén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjfizetés ellenőrzését 2013-tól bevezetett rendszer esetében mobil egységekkel és az útszakaszokon felállított automata díjellenőrző kapukon keresztül történik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Németh Lászlóné kivett 13 kilométert az e-útdíj alól
  2. Elektronikus útdíj 2013. július 1-jétől hazánkban is
  3. Az autópálya és autóútépítések környezeti hatásai Magyarországon-tanulmány.
  4. ^ a b c d Koncesszió, matrica, mágneskártya (magyar nyelven). Népszabadság, 2000. február 24. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  5. MTI: Részletes tájékoztató az autópálya-használati-díjról és az útalapról (magyar nyelven). MTI 1989-Archívum, 1989. április 6. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  6. MTI: Tájékoztató az autópálya-használati díj bevezetéséről és az útalap létrehozásáról (magyar nyelven). MTI 1989-Archívum, 1989. április 7. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  7. MTI: Tiltakozások az autópálya-használati díj bevezetése ellen (magyar nyelven). MTI 1989-Archívum, 1989. április 14. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  8. MTI: A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének nyílt levele a Minisztertanács elnökének (magyar nyelven). MTI 1989-Archívum, 1989. április 14. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  9. MTI: Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (3. rész) (magyar nyelven). MTI 1989-Archívum, 1989. április 7. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  10. Két "híd" Európába (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2001. 09
  11. ^ a b Szélesebb pályákon (A gyorsforgalmi úthálózat fejlôdése 1994 és 2006 között) (magyar nyelven) (PDF) pp. 8-9. KÖZÚT, 2007. 07. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  12. Hír TV: Tiltakozó demonstrációt tart az M5-ös autópálya-használók érdekvédelmi szövetsége (magyar nyelven). ma.hu, 2003. július 17. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  13. Zara Orsolya: A híd túl messze van (magyar nyelven). HETEK, 1998. augusztus 31. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  14. MTI: Fizetéses lesz az M7-es és az M3-as autópálya új szakasza (magyar nyelven). ma.hu, 2002. november 27. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  15. Kapitány Szabó Attila. „Péntektől matricás az M5-ös”, Népszabadság, 2008. július 17.. ISSN 0133-1752 (Hozzáférés ideje: 2008. november 11.) (magyar nyelvű) 
  16. Magyar Hírlap: A vámosoknak nem jók a sztrádakapuk (magyar nyelven). origo, 2002. január 11. (Hozzáférés: 2008. november 27.)
  17. MTI: November végéig lebontják az M5-ös autópályán a fizetőkapukat (magyar nyelven). index.hu, 2004. október 3. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  18. Magyar Hírlap: Megszűnik a napijegy az autópályákon (magyar nyelven). origo, 1999. november 18. (Hozzáférés: 2008. november 27.)
  19. Újra kapható a négynapos autópálya-matrica (magyar nyelven). vezess.hu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  20. MTI: Januártól megszűnik az autópálya- matrica (magyar nyelven). Menedzser Fórum. (Hozzáférés: 2008. november 27.)
  21. Megszűnik a négynapos autópályamatrica (magyar nyelven). index, 2011. december 7. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  22. ^ a b c d A nemzeti fejlesztési miniszter 79/2012. (XII. 27.) NFM rendelete az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosításáról (magyar nyelven) pp. 36993. Magyar Közlöny, 2012. december 29. (Hozzáférés: 2012. december 29.)
  23. Népszerű, de elavult a matrica (magyar nyelven) (PDF) pp. 6. KÖZÚT, 2007. 02. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  24. Megtett úttal arányos elektronikus díjfizetés (magyar nyelven). Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2007. augusztus 2. [2010. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  25. Magyarországon is jön az elektronikus díjszedés (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. január 8. (Hozzáférés: 2008. november 28.)
  26. Kényelmes és igazságos (magyar nyelven). Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2007. augusztus 12. [2009. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  27. Elektronikus útdíj: versenyfutás az idővel (magyar nyelven). HVG, 2011. március 10. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  28. hj: Így csúszik újabb százmilliárdot a Széll-terv (magyar nyelven). index, 2011. december 7. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  29. Elektronikus útdíjfizetés (magyar nyelven) (PDF) pp. 5. KÖZÚT, 2007. 04. (Hozzáférés: 2008. február 3.)
  30. Őszi vita az útdíjról (magyar nyelven). Világgazdaság, 2012. augusztus 9. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  31. Jön az e-útdíj, a fuvarozók jobban a zsebükbe nyúlhatnak (magyar nyelven). HVG, 2012. augusztus 9. (Hozzáférés: 2012. december 29.)
  32. 42 milliárdból épül az új útdíj rendszer (magyar nyelven). InfoRádió, 2012. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  33. 42 milliárdért épül ki az e-útdíj rendszer (magyar nyelven). HVG, 2012. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  34. 75 milliárd forintot szedne jövőre a kormány útdíjból (magyar nyelven). Népszava, 2012. szeptember 15. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  35. E-útdíjból 75 milliárdot kaszál a büdzsé (magyar nyelven). Tőzsdefórum, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  36. Nyolcan pályáznak az e-útdíj tenderen (magyar nyelven). InfoRádió, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. december 8.)
  37. Nyolc induló az e-útdíj-tenderen (magyar nyelven). Indóház, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  38. E-útdíj: négy indulót kért fel az ÁAK ajánlattételre (magyar nyelven). HVG, 2012. október 20. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  39. K. Sz. A.: Útdíjtender: Négyen tehetnek ajánlatot (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. október 20. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  40. Kapitány Szabó Attila: Útdíjtender: Getronics a nyerő (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. december 15. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  41. Megvan az e-útdíj tenderének nyertese (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2012. december 15. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  42. Kapitány Szabó Attila: Borul az útdíjtender? (magyar nyelven). Népszabadság, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
  43. Siófok nem vár decemberig (magyar nyelven). Népszabadság, 2004. július 16. (Hozzáférés: 2009. május 22.)
  44. Elektronikus útdíj 2013. július 1-jétől hazánkban is
  45. Bejött a fizetős úthálózat - a vártnál is több pénz folyt be
  46. E-útdíj bevételek: jól számolt a kormány
  47. E-útdíj bevételek: jól számolt a kormány
  48. 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról
  49. Kapitány Szabó Attila: Defektes díjellenőrzés az autópályákon (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. február 20. (Hozzáférés: 2009. április 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Díjfizetés Magyarország gyorsforgalmi útjain témájú médiaállományokat.