Délibáb (jelenség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Délibáb szócikkből átirányítva)
Délibáb kialakulásának elve

A délibáb („déli bába” vagy fata morgana) egy légköri fényvisszaverődési jelenség.

Főleg sík területeken, meleg időben fellépő légtükröződési jelenség, ami a távolságuk miatt egyébként nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, amint a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek; vagy fordított állásban látszanak az egyébként is látható tárgyak.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miért látszik az autó alatt a tükörképe a forró úton?

A föld felszínén levő néhány deciméter vastagságú levegőréteg a felette elhelyezkedő rétegeknél erősebb felmelegedése az oka a légköri tükröződés kialakulásának. Ez a hőmérséklet-különbség 5–15 °C-ot is elérhet, hatására az alsó légréteg sűrűsége ritkább lesz, fénytörő képessége lecsökken. Ekkor a levegő legsűrűbb rétege nem a földfelszínen van, hanem az erőteljesebben felmelegedett réteg felett. E réteg határán teljes visszaverődés is kialakulhat. Ez okozza a tükröződésre jellemző és sokszor látható csillogást, ami víztükör látszatát kelti.

A légköri tükröződés során kialakuló tárgyak képének elhelyezkedése szerint van:

  • Alsó tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.
  • Felső tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki.
  • Oldalsó tükröződésű, amikor az mellette képződik.

A délibáb jelensége az alsó tükröződés leggyakoribb formája.

Kialakulásához nagy kiterjedésű, gyors felmelegedésre alkalmas és egységes földfelszín szükséges, ezért a sivatagi, félsivatagi területeken fordul elő leggyakrabban.

Magyarországon, a Hortobágyon, Bugac környékén lehet leggyakrabban látni ezt a légköri tükröződési jelenséget.

A Balaton víztükre felett is előfordul, ilyenkor a délibáb „tükre” rátelepszik a Balaton vizére és „megemeli” annak felszínét, aminek hatására az észlelő a túlpartot úgy látja, mintha az víz alatt lenne, és ebből a vízből állnának ki a fák, a házak és a dombok.

Szélsőséges hőgazdálkodásuk miatt az aszfalt- és betonfelszínek felett is ki tudnak alakulni délibábok, ilyenkor a teljesen száraz felületek egy része, vagy akár a teljes felület nedvesnek, vagy vízzel borítottnak néz ki.

Hideg vízi „délibáb”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonló jelenség tapasztalható, amikor a hideg levegő van alul és a meleg felül. Az így létrehozott délibáb a valós látvány felett jelenik meg. A közeli dolgok távolinak látszanak, a tengeren a horizont megemelkedik. A távoli dolgok pedig nagynak és torznak tűnnek. Ez sötétben, és főleg ha nem tudjuk mit is látunk valójában, igencsak zavaró tud lenni. Nagyon valószínű, hogy emiatt nem látták - nem láthatták - a jéghegyet a Titanic előtt. [1] [2]

Fata morgana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többszörös légköri tükröződés jelensége akkor alakul ki, amikor az alsó és a felső tükröződés feltételei adottak. Hatására a tárgyak képe, méretei a valósághoz képest eltorzulnak, változnak.

Az olaszországi Messinai-szorosban megfigyelt jelenséget kapcsolatba hozták az Artúr-mondakörben szereplő Morgan le Fayjel, Artúr király nővérével, aki tündér és boszorkány volt egy személyben.

A kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget.

A fata morgana megnevezést minden légköri tükröződéssel kapcsolatos jelenséggel összefüggésben szokták használni, függetlenül a kialakulás körülményeitől.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]