Délibáb (jelenség)
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A délibáb (vagy fata morgana) egy légköri fényvisszaverődési jelenség.
Főleg sík területeken, meleg időben fellépő légtükröződési jelenség, ami a távolságuk miatt egyébként nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, amint a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek; vagy fordított állásban látszanak az egyébként is látható tárgyak.
Tartalomjegyzék |
Keletkezése [szerkesztés]
A föld felszínén levő néhány deciméter vastagságú levegőréteg a felette elhelyezkedő rétegeknél erősebb felmelegedése az oka a légköri tükröződés kialakulásának. Ez a hőmérséklet-különbség 5–15 °C-ot is elérhet, hatására az alsó légréteg sűrűsége ritkább lesz, fénytörő képessége lecsökken. Ekkor a levegő legsűrűbb rétege nem a földfelszínen van, hanem az erőteljesebben felmelegedett réteg felett. E réteg határán teljes visszaverődés is kialakulhat. Ez okozza a tükröződésre jellemző és sokszor látható csillogást, ami víztükör látszatát kelti.
A légköri tükröződés során kialakuló tárgyak képének elhelyezkedése szerint van:
- Alsó tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.
- Felső tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki.
- Oldalsó tükröződésű, amikor az mellette képződik.
A délibáb jelensége az alsó tükröződés leggyakoribb formája.
Kialakulásához nagy kiterjedésű, gyors felmelegedésre alkalmas és egységes földfelszín szükséges, ezért a sivatagi, félsivatagi területeken fordul elő leggyakrabban.
Magyarországon, a Hortobágyon, Bugac környékén lehet leggyakrabban látni ezt a légköri tükröződési jelenséget.
A Balaton víztükre felett is előfordul, ilyenkor a délibáb „tükre” rátelepszik a Balaton vizére és „megemeli” annak felszínét, aminek hatására az észlelő a túlpartot úgy látja, mintha az víz alatt lenne, és ebből a vízből állnának ki a fák, a házak és a dombok.
Szélsőséges hőgazdálkodásuk miatt az aszfalt- és betonfelszínek felett is ki tudnak alakulni délibábok, ilyenkor a teljesen száraz felületek egy része, vagy akár a teljes felület nedvesnek, vagy vízzel borítottnak néz ki.
Hideg „délibáb” [szerkesztés]
Hasonló jelenség tapasztalható, amikor a hideg levegő van alul és a meleg felül. Az így létrehozott délibáb a valós látvány felett jelenik meg. A közeli dolgok távolinak látszanak, a tengeren a horizont megemelkedik. Állítólag emiatt nem látszott a jéghegy a Titanic előtt.[1]
Fata morgana [szerkesztés]
A többszörös légköri tükröződés jelensége akkor alakul ki, amikor az alsó és a felső tükröződés feltételei adottak. Hatására a tárgyak képe, méretei a valósághoz képest eltorzulnak, változnak.
Az olaszországi Messinai-szorosban megfigyelt jelenséget kapcsolatba hozták az Artúr-mondakörben szereplő Morgan le Fayjel, Artúr király nővérével, aki tündér és boszorkány volt egy személyben.
A kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget.
A fata morgana megnevezést minden légköri tükröződéssel kapcsolatos jelenséggel összefüggésben szokták használni, függetlenül a kialakulás körülményeitől.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Titanic: száz éve hullámsírban – Metropol, 2012. április 13.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Légpárnás autót fotóztak egy dombtetőn – Origo, 2011. március 4.

