Déli óriás moa

Déli óriás moa
Evolúciós időszak: Pleisztocén
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Struccalakúak (Struthioniformes) Család: Moafélék (Dinornithidae) Nem: Dinornis Faj: D. robustus
Tudományos név
Dinornis robustus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Déli óriás moa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Déli óriás moa témájú médiaállományokat.

A déli óriás moa (Dinornis robustus) a madarak (Aves) osztályának a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, ezen belül a moafélék (Dinornithidae) családjába tartozó kihalt faj.

Előfordulása

Új-Zéland déli-szigetén élt. Az állat mintegy 500 évvel ezelőtt pusztult ki, valószínűleg a túlvadászás miatt.

Megjelenése

Magassága maximum 3 méter, testtömege 275 kilogramm volt. A mai röpképtelen lapos szegycsontú madarakhoz hasonlóan a moa szegycsontján sem volt taraj, amelyen a repülő fajoknál az erős repülőizomzat ered. A moa csontvázon teljesen hiányoznak a felkarcsontok, ami arra utalhat, hogy ez a madár őse vagy soha nem tudott repülni, vagy már évmilliókkal a mai lapos szegycsontú madarak őseinek megjelenése előtt felhagyott a repüléssel. Feltételezések szerint tollazatának színe barna vagy piszkossárga lehetett.

Életmódja

A déli óriás moa valószínűleg társas lény volt. Nappal kereste táplálékát, ami levelekből, ágakból, gyümölcsökből, magvakból és apró gerinctelenekből állt. A legveszélyesebb természetes ellensége a Haast-féle sas volt.

Szaporodása

Az ivarérettséget valószínűleg 4-6 éves korban érte el. A fészekaljban 1, néha 2, többnyire krémszínű tojás volt. A madárnak körülbelül 3 hónapig kellett kotlania a tojáson.

Rokon fajok

Legközelebbi rokona a Dinornis novaezealandiae, amely az Északi-szigeten élt.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6