Dárda (Horvátország)
| Dárda (Darda) | |||
 |
|||
| Nemesi kúria Dárdán | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország |
||
| Megye | Eszék-Baranya | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ante Vukoje | ||
| Irányítószám | 31326 | ||
| Körzethívószám | (+385) 031 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5322 fő (2011)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 86,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dárda
Pozíció Horvátország térképén
|
|||
| é. sz. 45° 37′ 52″, k. h. 18° 42′ 4″ | |||
| Dárda weboldala | |||
Dárda (horvátul Darda, szerbül Дарда, németül Lanzenau) kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eszéktől 13 km-re északra, az ún. Baranyai háromszögben fekszik. Mecepuszta, Ölyves és Őrhely tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
Dárda és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az Árpád-kori település nevét 1280-ban említette először oklevél Turda néven.
1282-ben Tharda, Thorda, 1290, 1299-ben Thorda, 1332-1335-ben Turida, Torda, később (Kis-) és (Nagy-) Dárda, Dárda néven írták.
Torda első ismert birtokosai a Kemény család tagjai voltak. 1280-ban Kemény fia Dénes és Lőrinc nádor fia Kemény osztozásakor a birtok Lőrinc nádor fia Keménynek jutott.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett.
A lapos vizes területen előbb a rómaiak, majd a törökök építettek a Drávától Dárdáig 8 km hosszú töltést. Dráva töltését Zrínyi Miklós 1664-ben megrongálta, hogy a török közlekedését nehezítse. Maradványai még mindig láthatók. A török az eszéki híd védelmére erődöt is épített itt. A város címerének alapját az Eszterházy család galántai ágának címere adja. A család volt az egyik legfontosabb nemesi család a térségben és jelentős földtulajdonnal is rendelkeztek. Eszterházy Kázmér építette a napjainkban kulturális emlékként szolgáló várat.
Két barokk temploma közül a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt katolikus a 18. században (1991-ben súlyosan megrongálták), a Szent Mihály tiszteletére szentelt ortodox templom 1777-ben épült. 1910-ben 3368 lakosából 1334 magyar, 1062 német és 822 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
A horvátországi háború (1991–95) [szerkesztés]
A délszláv háború során a település szerb kézre került és a Nyugat-Szlavóniában végrehajtott ORKAN-91 hadművelet során 1991. szeptember és novemberi harcok során foglalták vissza a horvátok.[2] A harcok során a település több épülete megrongálódott és lakói a harcok elöl jórészt elmenekültek és jellemzően a szerb illetve a magyar lakók közül többen vissza sem térnek.
| Népességének változása az 1991–1992 évi harcok után | ||||||
| népesség változása | Lakói 1991. | Lakói 2001. | ||||
| Dárda | 6751 | 5394 | ||||
| Mеcepuszta | 988 | 840 | ||||
| Ölyves | 653 | 597 | ||||
| Őrhely | 293 | 231 | ||||
| A község összesen | 8685 | 7062 | ||||
Jelene [szerkesztés]
A városnak 5394 lakosa van, akik főleg mezőgazdasággal, élelmiszertermeléssel, erdőgazdálkodással, fémiparral, nádtermeléssel foglalkoznak, de jellemző a vadászturizmus is. Az általános iskolában magyar tannyelvű osztály nincs, viszont a magyar anyanyelvápolás biztosított az iskolában tanuló gyerekeknek.[3] A település a délszláv háború után etnikai értelemben a korábbi relatív horvát többségről horvát többségű település lett a szerb és a magyar népesség rovására.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. november 27.)
- ↑ Hadművelet Nyugat-Szlavóniában:ORKAN- 91 offenzíva
- ↑ Magyar-magyar platform
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Dárd szimbólumai (horvátul)
