Dárda (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dárda (Horvátország) szócikkből átirányítva)
Dárda (Darda)
Darda-Dvorac.jpg
Nemesi kúria Dárdán
Dárda címere
Dárda címere
Dárda zászlaja
Dárda zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Eszék-Baranya
Jogállás város
Polgármester Ante Vukoje
Irányítószám 31326
Körzethívószám (+385) 031
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület 86,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dárda (Horvátország)
Dárda
Dárda
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 52″, k. h. 18° 42′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 52″, k. h. 18° 42′ 04″
A Dárda weboldala

Dárda (horvátul Darda, szerbül: Дарда, németül Lanzenau) kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eszéktől 13 km-re északra, az ún. Baranyai háromszögben fekszik. Mecepuszta, Ölyves és Őrhely tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dárda és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az Árpád-kori település nevét 1280-ban említette először oklevél Turda néven.

1282-ben Tharda, Thorda, 1290, 1299-ben Thorda, 1332-1335-ben Turida, Torda, később (Kis-) és (Nagy-) Dárda, Dárda néven írták.

Torda első ismert birtokosai a Kemény család tagjai voltak. 1280-ban Kemény fia Dénes és Lőrinc nádor fia Kemény osztozásakor a birtok Lőrinc nádor fia Keménynek jutott.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett.

A lapos vizes területen előbb a rómaiak, majd a törökök építettek a Drávától Dárdáig 8 km hosszú töltést. Dráva töltését Zrínyi Miklós 1664-ben megrongálta, hogy a török közlekedését nehezítse. Maradványai még mindig láthatók. A török az eszéki híd védelmére erődöt is épített itt. A város címerének alapját az Eszterházy család galántai ágának címere adja. A család volt az egyik legfontosabb nemesi család a térségben és jelentős földtulajdonnal is rendelkeztek. Eszterházy Kázmér építette a napjainkban kulturális emlékként szolgáló várat.

Két barokk temploma közül a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt katolikus a 18. században (1991-ben súlyosan megrongálták), a Szent Mihály tiszteletére szentelt ortodox templom 1777-ben épült. 1910-ben 3368 lakosából 1334 magyar, 1062 német és 822 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

A horvátországi háború (1991–95)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A délszláv háború során a település szerb kézre került és a Nyugat-Szlavóniában végrehajtott ORKAN-91 hadművelet során 1991. szeptember és novemberi harcok során foglalták vissza a horvátok.[1] A harcok során a település több épülete megrongálódott és lakói a harcok elöl jórészt elmenekültek és jellemzően a szerb illetve a magyar lakók közül többen vissza sem tértek.

Népességének változása az 1991–1992 évi harcok után
népesség változása Lakói 1991. Lakói 2001.
Dárda 6751 5394
Mеcepuszta 988 840
Ölyves 653 597
Őrhely 293 231
A község összesen 8685 7062

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak 5394 lakosa van, akik főleg mezőgazdasággal, élelmiszertermeléssel, erdőgazdálkodással, fémiparral és nádtermeléssel foglalkoznak, de jellemző a vadászturizmus is. Az általános iskolában magyar tannyelvű osztály nincs, viszont a magyar anyanyelvápolás biztosított az iskolában tanuló gyerekeknek.[2] A település a délszláv háború után etnikai értelemben a korábbi relatív horvát többségről horvát többségű település lett a szerb és a magyar népesség rovására.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]