Dán huszárság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dán huszárok katonai parádén
Egy mai dán huszár, ló nélkül feladatvégrehajtás közben

A dán huszárság (dánul:Gardehusarregimentet) egy speciálisan kiképzett katonai egység. A huszár fegyvernem a Skandináv országok közül nem csak a Svéd Királyságban, hanem Dániában is létezett és létezik a mai nap is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dán huszárság időben megközelítőleg a francia huszársággal egy időben alakult, tehát a 17. század második felében. Mint a legtöbb újonnan felállított huszárezrednél, az első tisztek itt is teljes egészében magyarok voltak. A dán huszárság létszám tekintetében igen kicsi volt, s csupán testőri feladatokat végeztek. A csapat mindössze három tisztből, egy őrmesterből, két káplánból, egy trombitásból és harminc huszárból állt. Dán királyi lovastestőrség magyar huszárcsapata 1737-ben alakult meg.

Öltözetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 1862-es előírás szerint A dán király testőrhuszárának fekete mentét, fehér sujtással zsinórozott karmazsin dolmányt kellett viselnie. A 18. századi viselet a Dán huszároknál szinte változatlan maradt, kivéve, hogy az idők során a dolmányt világoskék atillára cserélték a lovasoknál.

Huszárok ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kor előrehaladtával a lovassággal együtt a dán huszárság is háttérbe szorult. Bár a fegyvernem ma is létezik és ápolják a hagyományokat, de ma már a harctéren nem lovasalakulatként harcolnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagyrévi-Neppel György: Huszárok, Corvina Kiadó, Budapest, 1973,