Dán és norvég ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dán és norvég ábécé a latin ábécén alapul és 29 betűt tartalmaz:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Æ, Ø, Å

Az Å 1917-től szerepel a norvég ábécében, viszont a dánba csak 1948-ban vették fel. Az egykori aa kettős betűt helyettesíti, amely manapság már csak nevekben és régi dokumentumokban fordul elő. Olyan helyeken, ahol nincs mód az å használatára, ott ma is az aa-t használják helyette. Ugyanakkor az aa-val írt szavak ugyanúgy rendeződnek, mintha å-val írnák. Az å eredetileg az a előtt állt, 1955-ben került a mai helyére, az ábécé végére.

Eredetileg a dán és norvég w a v változata volt, sorba rendezéskor is a v közé sorolták (például "Wales, Vallø, Washington, Wedellsborg, Vendsyssel"). Ma már két különálló betűnek tekintjük őket, bár a w csak nevekben valamint idegen szavakban fordul elő, különösen a norvégben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]