Dámgazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dámgazella
Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr)
Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr)
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Antilopini
Nem: Gazella
Alnem: Nanger
Faj: G. dama
Tudományos név
Gazella dama
(Pallas, 1766)
Szinonimák

Nanger dama

Elterjedés
Nanger dama distribution.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dámgazella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dámgazella témájú kategóriát.

Mhorr-gazella
Mhorr-gazella portré

A dámgazella (Gazella dama) az emlősök osztályának, párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába, az antilopformák alcsaládjába, az Antilopini nemzetségbe, a Gazella nembe valamint a Nanger alnembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szahara középső részén, Algéria, Csád, Niger félsivatagos területein honos. Kedveli a sziklás, köves talajú síkságokat, valamint a tág, füves területeket. Kerüli azonban a hegyvidéki, homokdűnés régiókat.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gazella dama dama
  • Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr)
  • Gazella dama permista
  • Vörösnyakú gazella (Gazella dama ruficollis)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 95 – 165 centiméter, marmagassága 90 – 120 cm; a hím tömege 40 – 75 kilogramm, a nőstény 35 – 40 kg. A legnagyobb termetű gazellafaj, s az egyik legimpozánsabb. Az alfajoktól függően különböző nagyságú a vörösesbarna sáv, melyik végighúzódik az egyed fején, nyakán keresztül a háta közepéig (a ruficollis alfajnál van a legkisebb felületen rozsdabarna szőrzet fehér alapon); a Mhorr-gazellánál a hátsó és a mellső végtagokig. A faj jellegzetes, élénk színei az egyedek fejlődésével jelennek meg, az újszülöttek kávébarnák. A gazellák szeme mentén fekete sáv húzódik, fehér alapon. Mindkét nemnek van szarva, melynek hossza 25 – 35 cm, a hímeké hosszabb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel száraz régiókban élő fajról van szó, a szükséges vízmennyiség többségéhez megfelelő növények fogyasztásával jut. Akácia és más cserjék, bokrok hajtásaival táplálkozik. Egy csapatot 10 – 20 példány alkothat. Időszaki vándorlásuk az évszakoktól – ezzel együtt a táplálékmennyiségtől – függően zajlik. Észak, tehát a Szahara felé esős évszakban vándorolnak; s a száraz időszakban térnek vissza a Szahel-övezetbe. Természetes ellensége a gepárd és a hiénakutya.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felnőtt hímek csak párzási időszakban „tartanak” védendő területet, territóriumot. A nőstény általában 6 – 7 hónapig vemhes, ami után egy borjat hoz világra. Ezt követően a kicsinyeket legfeljebb 9 hónapig neveli az anyjuk. A hímek 18 – 24 hónap, a nőstények 9 – 12 hónap múltán válnak ivarilag éretté. Általában 12 évig élnek.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajt a kihalás veszélye fenyegeti a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Lista szerint, illetve a CITES I. függelékében, továbbá a Vándorló Fajok Konvenciója (CMS)[1] I. függelékében és a CMS száhel–szaharai antilopok megmentéséért kidolgozott cselekvési tervében is szerepel.

Megritkulásának fő oka a túlzott mértékű vadászat, valamint a haszonállatokkal való túllegeltetés következtében az élőhelyek elvesztése. Az állatkertek, szafariparkok jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy olyan életképes populációkat hozzanak létre, amelyeket visszatelepíthetnek a Szahara övezetébe. Kezdetben Almeria térségében, Spanyolországban tartották megmentett csapataikat. Idővel több más amerikai és európai állatkertbe is kerültek.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj törzskönyvét (EEP) Almeriában vezetik. Magyarországon csak a Fővárosi Állat- és Növénykert tartja e faj Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr) alfajának egy kis csoportját 2008 tavasza óta. Itt 2009 április 6-án, és 21-én világra jöttek az első újszülöttek is.[2]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Walther, F. R. 1990. Gazelles and related species. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 462–484.
  • Happold, D. C. D. 1987. The Mammals of Nigeria. Oxford: Clarendon Press.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]