Dák királyok listája
A dák nép a mai Erdély és Olténia területén élt, az ókorban. Eredetileg több különálló törzsben éltek, ezeket azonban Burebistának részben diplomáciai, részben fegyveres úton sikerült egyesítenie i. e. 82 körül. Burebista hadjáratokat vezetett a szomszédos népek ellen is. Legelőször a basztarnákat győzte le és az általuk lakott területet (a későbbi Moldva) királysága területéhez csatolta. Ezt követően egy hosszú háborúban legyőzte és elfoglalta a Fekete-tenger nyugati partján fekvő görög gyarmatvárosokat, majd egy hadjáratot vezetett a kelták ellen is, akiket szintén legyőzött. A hadjáratok eredményeként a Dák Királyság határa északon az Erdős-Kárpátok, keleten a Fekete-tenger és a Bug folyó torkolatvidéke, délen a Balkán-hegység, nyugaton pedig a Duna középső szakasza és a Moráva folyó volt.
Burebistát i. e. 44-ben meggyilkolták, halála után pedig királysága részeire esett. Scorilo király uralkodása idején azonban újra erősödni kezdett az állam. Duras király 84 - 85 telén már sereget küldött Moesia római provinciába, amely végigpusztította a vidéket. Duras ezzel kihívta maga ellen a Római Birodalom bosszúját. 85-ben római sereg indult a Dák Királyság ellen Cornelius Fuscus vezetésével. Duras önként lemondott a trónról időközben, utóda pedig Diurpaneus lett, aki legyőzte a rómaiakat egy kis falu, Tapae mellett. A csatában szinte a teljes római légió megsemmisült, Fuscus is elesett. Győzelme után Diurpaneus felvette a Decebal ("Nagy") nevet.
A vereségbe azonban a rómaiak nem nyugodtak bele és újabb hadjáratot indítottak, amelyben ezúttal ők győztek, de okulva korábbi tapasztalataikból, nem törekedtek a dák állam megszüntetésére, hanem inkább előnyös békét kötöttek velük.
A békés időszak azonban nem tartott sokáig. 98-ban Traianus lett a római császár, aki a Dák Királyságban veszedelmes ellenfelet látott, ezenkívül pedig az ország gazdag volt aranyban, sóban és gabonában, így Traianus elhatározta az ország meghódítását. A rómaiak először 101-ben indítottak támadást a dákok ellen, de annak ellenére, hogy a dákok súlyos vereségeket szenvedtek, ekkor még nem sikerült a rómaiaknak leigázni őket, így békét kötöttek.
A béke idejét mindkét fél az újabb háborúra való készülődésre fordította. A háború végül is 105-ben tört ki. A rómaiak ezúttal rövid idő alatt elfoglalták a királyság területét, majd 106-ban bevették a fővárost, Sarmisegethuzát is, Decebal pedig a rómaiak elől menekülve öngyilkos lett. Ezzel a Dák Királyság megszűnt létezni, helyén pedig Traianus létrehozta Dacia provinciát.
Uralkodók[szerkesztés]
| Boirebisztasz | i. e. 82 - 44 | Egyesítette a dák törzseket |
| Dekaineosz | i. e. 44 - 27 | Uralkodása alatt az ország szétesett |
| Koson | i. e. 40 - 28 | Független királyságot hozott létre a mai Munténia területén |
| Dicomes | i. e. 31 körül | Plutarkhosz említi, mint Marcus Antonius szövetségesét, valószínűleg a mai Moldva vidékén hozott létre önálló országot. |
| Comosicus | i.e. 27 - ? | Deceneus utódja |
| Thiamarchos | ? | Csak a mai Munténia területén uralkodott, az i. e. I. század végén (uralkodási ideje nem pontosan ismert) |
| Kotiszo | ? - i.e. 29 | Csak a mai Olténia területén uralkodott. |
| Coryllus | ? - ? | Comosicus utódja |
| Rholes | i. sz. 28 körül | Dobrudzsa déli részén uralkodott. |
| Dapyx | i.sz. 28 körül | Dobrudzsa középső részén uralkodott |
| Zyraxes | i.sz. 28 körül | Dobrudzsa északi részén uralkodott |
| Scorilo | 28 - 68 | A Dák Királyságot újra egyesítette |
| Duras | 68 - 87 | Lemondott a trónról |
| Decebal | 87 - 106 | Eredeti neve Diurpaneus. A rómaiak elfoglalták országát, ő maga pedig öngyilkos lett, hogy elkerülje a fogságot. |
Források[szerkesztés]
Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt, Mică Enciclopedie de Istorie a României, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005.