Czipott György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czipott György
Született 1793. április 6. vagy
1794. április 1.
Csernelóc
Elhunyt 1834. november 9.
Őrihodos
Nemzetisége magyarországi szlovén
Foglalkozása lelkész,
író

Czipott György szlovénül Juri Cipot, vendül Djürji Cipott (Csernelóc, 1793. április 6. v. 1794. április 1.Őrihodos, 1834. november 9.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író. Apja volt Czipott Rudolfnak, aki szintén lelkészi-irodalmi hivatást választott.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Kisszombatban született (Černelavci), Muraszombat mellett északnyugatra (más források szerint nem itt, hanem Pucinczon jött világra 1794-ben). Szüleivel Czipott Miklóssal és Pekits Flórával viszonylag rövid ideig éltek itt és átköltöztek Vaspolonyra (ma Polana).
Sopronban az evangélikus líceumban folytatta tanulmányait, többek között teológiát. Felszentelése után először Körmenden, majd a horvátországi Légrádon volt káplán.

1821-től vezette az őrihodosi (hodoši) evangélikus gyülekezetet, ahol 1823-ban híveivel templomot épített. Ő volt ugyanakkor az egyházközség tanítója is egyben. 1829-ben adta ki Szombathelyen imakönyvét a Dühovni áldovi-t (Lelki áldások), melyet azóta is használnak néhány kibővítéssel.
Mindig is szívén viselte a szlovén nemzet sorsát, ezért is prédikált nagy buzgalommal, hogy az emberekben nemzeti érzületüket is erősítse.

Korán, alig negyvenévesen halt meg. Özvegye és három fia, köztük Rudolf Sopronba települtek. Czipott utódja Kardos János lett, aki a 19. századi magyarországi szlovén irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dühovni áldovi ali molitvene knige Krszcsenikom na szrdcza i düse opravo i obeszeljávanye vu tuzni 'zitka vöraj. Szpravlene po Czípott Gyürji Evangelicsánszke Hodoske Fare Dühovniki. V. Sombathéli z Perger Ferentza píszkmi 1829.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]