Carl Czerny
Carl Czerny (Bécs, 1791. február 21. – Bécs, 1857. július 15.) osztrák zenepedagógus, zeneszerző, zongorista.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
Zongoratanulmányait cseh származású apjánál, Vencelnél kezdte, később órákat vett Johann Nepomuk Hummeltől, Antonio Salieritől és Ludwig van Beethoventől, valamint Clementitől. A tehetséges Czerny a kiváló zenetanárok kezében gyorsan haladt zenei tanulmányaival, és már 15 éves korára maga is tanítani kezdett. Tanítványai közé tartozott többek között Liszt Ferenc és Theodor Leschetitzky, ezenkívül Thalberg, Döhler, Saell, Kullak és mások. 1836-ban Lipcsében, 1837-ben Párizsban, Londonban, 1846-ban Felső-Itáliában hangversenyezett.
Munkássága [szerkesztés]
Művei közül leginkább „ujjgyakorlatait”, zongoraetüdjeit ismerjük. Átiratait is beszámítva, talán 1000-nél is több műve jelent meg, 24 mise, 4 requiem, 300 graduále és offertórium, szimfóniák, nyitányok, kamarazene, de legtöbbnyire oktató jellegűek. Nevezetesebbek közülük: A folyékony játék iskolája (Schule der Geläufigkeit); Az ujjkészség iskolája, 40 mindennapos gyakorlat (337. mű); Az egybeolvadón és szakgatottan játszás iskolája (Sch. d. Legato und Staccato); A cifrázatok iskolája (Sch. de. Verzierungen); A fugajátszás iskolája; A virtuóz iskola; A bal kéz iskolája; és: Toccata kemény C hangsorban (92. mű). Ezenkívül megjelentek tőle: Umriss der ganzen Musikalgeschichte (Mainz, 1851); Praktische Schule der Composition (angolul és németül London és Bern. 1849, 3 rész), stb.
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
