Czakó Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czakó Gábor
Gabor Czako croped.jpg
Czakó Gábor 2008-ban
Születési neve Czakó Gábor Csaba
Született 1942. szeptember 14. (72 éves)
magyar 1919-1946 Decs
Nemzetisége magyar
Házastársa Simon Éva
Foglalkozása író, publicista, képzőművész
Fontosabb munkái Beavatás I-IV. (2005–2011)
Díjak Kossuth-díj (2011)

Czakó Gábor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czakó Gábor témájú médiaállományokat.

Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14. – ) Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czakó Gábor Decsen született 1942. szeptember 14-én Czakó Sándor és Scherer Erzsébet házasságából. 1961–1965 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1965–1972 között jogászként dolgozott, majd szépirodalmi műveket írt.

Folyóiratokat szerkesztett, köztük Új Tükör (1978–1979) Mozgó Világ (1978–1983), Négy Évszak (1985–1986) Igen (1989–1990), Magyar Szemle (1992–1998). Regényeket és színdarabokat írt (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása, Pigs avagy Disznójáték, Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet, Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő regények, Emberkert, novellák, Van itthon elég krumpli? (drámák).

2007 februárjától a ferrarai olasz-magyar Osservatorio Letterario[1] periodika levelezője, ahol azóta már több prózája, esszéje, tanulmánya megjelent.

Írásai jellemző vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből eredt, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg (vagyis saját stílus helyett a művekét építi.)[2] A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása), hol arisztophanészi vaskossággal (Disznójáték), máskor éles szatírába csapva (Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet.) Szintén jellemző vonása a katolicizmus kultúrkörében mozgó szellemiség. Valamennyi művében kimutatható Krisztus-utalás és Nap-pont, amely megadja a belső szerkezetet azáltal, hogy a hősök benne élnek, esetleg feléje szeretnének közeledni, vagy éppen még arra nézni is félnek (Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő regények, Emberkert, novellák, Van itthon elég krumpli? drámák).

A nagyközönség a Beavatás c. televíziós esszésorozatából (Duna Televízió) ismerhette meg személyesen, melynek első 160 adása 2004-ig négy kötetben jelent meg. Ma a Beavatás című sorozat már túlhaladt a 250-ik adáson is.

Képzőművészeti művek: könyv- és laptervek, szatirikus „kerti emlékművek”, vegyes technika, kő, talált tárgyak, stb. Önálló kiállítása is volt 1997-ben Óbudán a Banán Klubban.

Tagja és szóvivője a Sánta Kutya díjat odaítélő kuratóriumnak, melyet a közvélemény félretájékoztatásában elért „kimagaslóan eredményes” munkáért minden évben odaítélnek. Több szakmai egyesületben működik, köztük a Magyar Írószövetség, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házas, felesége Simon Éva, hat gyermeküket nevelték fel. Van tíz unokája.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szoba (kisregény, 1970)
  • Emberkert (elbeszélések, 1971)
  • Indulatos jelentések (szociográfia, 1973)
  • Megváltó (regény, 1975)
  • Csata minden áldott nap (ifjúsági regény, 1975)
  • Iskolavár (regény, 1976)
  • Várkonyi krónika (regény, 1978)
  • Sorrendben (1981)
  • + (elbeszélések, 1982)
  • Sárkánymese (regény, 1982)
  • Eufémia (regény, 1983)
  • A lélek fele (regény, 1986)
  • Luca néni föltámadása (regény, 1987)
  • A sárkánymocsár ura (regény, 1987)
  • 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1988)
  • Van itthon elég krumpli? (drámák, 1989)
  • 77 és fél magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1990)
  • A Teremtő mosolya (esszék, 1991)
  • Adorján és Seborján (meseregény, 1991)
  • Angyalok (regény, 1992)
  • Törökkő (regény, 1994)
  • Magyar–magyar nagyszótár (1994)
  • Mi a helyzet? Gazdaságkor titkai (esszék, 1995)
  • Világfasírt (esszék, 1996)
  • Bujdosók (esszék, 1997)
  • ...és 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1997)
  • Aranykapu (regény, 1999)
  • Beavatás (esszék, 2000)
  • Velünkjáró (2001)
  • Szótárkönyv (2001)
  • Pannon krétakör (cikkgyűjtemény, 2002)
  • Beavatás – Eldobható Föld (televíziós esszék, 2002)
  • Beavatás – Magánállamok (televíziós esszék, 2003)
  • Még hetvenhét magyar rémmese (Banga Ferenccel, 2004)
  • Titkos könyv (esszék, 2004)
  • Beavatás – Az ideák nyelve (esszék, 2005)
  • Belátó (cikkek 2002–2005) (2005)
  • Tündérfalva (regény, 2006)
  • Ádám Bokra – Beavatás (2006)
  • Mondatok (aforizmák, 2007)
  • Kilencvenkilenc magyar rémmese (2007)
  • Beavatás – Isten családja (2008)
  • Beavatás a magyar észjárásba (2008)
  • Az Antikrisztus és mi (esszék, 2009)
  • Hosszúalattság (regény)
  • Beljebb a magyar észjárásba, Juhász Zoltánnal (esszék, 2010)
  • Aranykapu (történelmi regény novellákkal, 2011)
  • Beavatás - Lépcső és szalmaszál (esszék, 2011)
  • Jézus beszélő kövei (esszék) 2012
  • Világvége 1962-ben? (pécsregény, 2012)
  • Szabir titok (esszék, 2013)
  • 77 hangos rémmese (hangoskönyv 2013)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czakó Gábor dedikálás közben a 79. Ünnepi Könyvhéten (2008)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 324. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]