Czakó Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czakó Gábor
Gabor Czako croped.jpg
Czakó Gábor 2008-ban
Születéskori neve Czakó Gábor Csaba
Született 1942. szeptember 14. (72 éves)
magyar 1919-1946 Decs
Nemzetisége magyar
Házastársa Simon Éva
Foglalkozása író, publicista, képzőművész
Fontosabb munkái Beavatás I-IV. (2005-2011)
Díjak Kossuth-díj (2011)

Czakó Gábor weboldala

Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14. – ) Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czakó Gábor Decsen született 1942. szeptember 14-én Czakó Sándor és Scherer Erzsébet házasságából. 1961-1965 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1965-1972 között jogászként dolgozott, majd szépirodalmi műveket írt.

Folyóiratokat szerkesztett, köztük Új Tükör (1978-1979) Mozgó Világ (1978-1983), Négy Évszak (1985-1986) Igen (1989-1990), Magyar Szemle (1992-1998). Regényeket és színdarabokat írt (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása, Pigs avagy Disznójáték, Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet, Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő regények, Emberkert, novellák, Van itthon elég krumpli? (drámák).

2007 februárjától a ferrarai olasz-magyar Osservatorio Letterario[1] periodika levelezője, ahol azóta már több prózája, esszéje, tanulmánya megjelent.

Írásai jellemző vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből eredt, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg (vagyis saját stílus helyett a művekét építi.)[2] A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor; hol szelídebben, ironikusabban (Várkonyi Krónika, Luca néni föltámadása), hol arisztophanészi vaskossággal (Disznójáték), máskor éles szatírába csapva (Eufémia, Fehér ló (dráma), 77 magyar rémmese, 4 kötet.) Szintén jellemző vonása a katolicizmus kultúrkörében mozgó szellemiség. Valamennyi művében kimutatható Krisztus-utalás és Nap-pont, amely megadja a belső szerkezetet azáltal, hogy a hősök benne élnek, esetleg feléje szeretnének közeledni, vagy éppen még arra nézni is félnek (Adorján és Seborján, Megváltó, Angyalok, Aranykapu, Törökkő regények, Emberkert, novellák, Van itthon elég krumpli? drámák).

A nagyközönség a Beavatás c. televíziós esszésorozatából (Duna Televízió) ismerhette meg személyesen, melynek első 160 adása 2004-ig négy kötetben jelent meg. Ma a Beavatás című sorozat már túlhaladt a 250-ik adáson is.

Képzőművészeti művek: könyv- és laptervek, szatirikus „kerti emlékművek”, vegyes technika, kő, talált tárgyak, stb. Önálló kiállítása is volt 1997-ben Óbudán a Banán Klubban.

Tagja és szóvivője a Sánta Kutya díjat odaítélő kuratóriumnak, melyet a közvélemény félretájékoztatásában elért „kimagaslóan eredményes” munkáért minden évben odaítélnek. Több szakmai egyesületben működik, köztük a Magyar Írószövetség, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házas, felesége Simon Éva, hat gyermeküket nevelték fel. Van tíz unokája.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szoba (kisregény, 1970)
  • Emberkert (elbeszélések, 1971)
  • Indulatos jelentések (szociográfia, 1973)
  • Megváltó (regény, 1975)
  • Csata minden áldott nap (ifjúsági regény, 1975)
  • Iskolavár (regény, 1976)
  • Várkonyi krónika (regény, 1978)
  • Sorrendben (1981)
  • + (elbeszélések, 1982)
  • Sárkánymese (regény, 1982)
  • Eufémia (regény, 1983)
  • A lélek fele (regény, 1986)
  • Luca néni föltámadása (regény, 1987)
  • A sárkánymocsár ura (regény, 1987)
  • 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1988)
  • Van itthon elég krumpli? (drámák, 1989)
  • 77 és fél magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1990)
  • A Teremtő mosolya (esszék, 1991)
  • Adorján és Seborján (meseregény, 1991)
  • Angyalok (regény, 1992)
  • Törökkő (regény, 1994)
  • Magyar–magyar nagyszótár (1994)
  • Mi a helyzet? Gazdaságkor titkai (esszék, 1995)
  • Világfasírt (esszék, 1996)
  • Bujdosók (esszék, 1997)
  • ...és 77 magyar rémmese (Banga Ferenccel, 1997)
  • Aranykapu (regény, 1999)
  • Beavatás (esszék, 2000)
  • Velünkjáró (2001)
  • Szótárkönyv (2001)
  • Pannon krétakör (cikkgyűjtemény, 2002)
  • Beavatás – Eldobható Föld (televíziós esszék, 2002)
  • Beavatás – Magánállamok (televíziós esszék, 2003)
  • Még hetvenhét magyar rémmese (Banga Ferenccel, 2004)
  • Titkos könyv (esszék, 2004)
  • Beavatás – Az ideák nyelve (esszék, 2005)
  • Belátó (cikkek 2002–2005) (2005)
  • Tündérfalva (regény, 2006)
  • Ádám Bokra – Beavatás (2006)
  • Mondatok (aforizmák, 2007)
  • Kilencvenkilenc magyar rémmese (2007)
  • Beavatás – Isten családja (2008)
  • Beavatás a magyar észjárásba (2008)
  • Az Antikrisztus és mi (esszék, 2009)
  • Hosszúalattság (regény)
  • Beljebb a magyar észjárásba, Juhász Zoltánnal (esszék, 2010)
  • Aranykapu (történelmi regény novellákkal, 2011)
  • Beavatás - Lépcső és szalmaszál (esszék, 2011)
  • Jézus beszélő kövei (esszék) 2012
  • Világvége 1962-ben? (pécsregény, 2012)
  • Szabir titok (esszék, 2013)
  • 77 hangos rémmese (hangoskönyv 2013)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czakó Gábor dedikálás közben a 79. Ünnepi Könyvhéten (2008)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 324. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czakó Gábor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]