Csíksomlyói Nepomuki Szent János-kápolna
A Nepomuki Szent János-kápolna Csíksomlyón a kegytemplom és kolostor előtti tér bal oldalán, Csíkszék egykori székháza közelében található.
Története[szerkesztés]
A kápolnát 1767-ben püspöki engedéllyel Salamon Imre a kolostor gondnoka, saját költségén építtette és az utazók védőszentje Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel.
Az első kápolna a gótikus templom bejáratánál állt, amelyet a barokk templom építésekor lebontottak, helyén a Nepomuki Szent János szobrát helyezték el.
Mivel a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkező zarándokok nem fértek be a templomba, ezért Bajtay János József püspöktől engedélyt kértek a kápolna újraépítésére, amelyet 1770. május 27-én Szeredai Antal püspöki helynök jóváhagyott.
A kápolnát 1821-ben a somlyói konvent építtette újra a kegytemplom homlokzatával szembeni üres telekre, ahol 1828-1838. között felépítették Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek Székházát is. A kápolna nagyon megnehezítette a bejáratot, azért a széki elöljárók kérték az épület elköltöztetését, magukra vállalva az átépítéssel járó költségeket.
Többszöri elutasítás után 1830-ban a káptalan jóváhagyta a kápolna elköltöztetését. 1838-ban Csíkszék költségén felépíttették az új Nepomuki Szent János-kápolnát, amely napjainkban a kegytemplomtól délnyugatra található.
Régen a ferencesek a kerítőfalba épített kápolnánál fogadták a pünkösdi búcsúra érkező zarándokokat, erre szolgált a homlokzati szószék.
Leírása[szerkesztés]
A Csíksomlyói Nepomuki Szent János-kápolna hossza 4, 44 méter, szélessége 3,27 méter. A kápolnát 1921-ben és 1928-ban restaurálták, belsejét újrafestették új oltárt és új szószéket helyeztek el benne. Az oltárra a megkopott Szent János-szobor helyébe Szent Erzsébet-képet festettek. Homlokzatán az 1817-es évszám olvasható.
A Nepomuki Szent János-kápolna mellett található az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetői csata emlékoszlopa, amelyen az alábbi felirat olvasható:
“Emlékére azon győzelemnek, melyet 1567 Pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent Hitét védelmező székely nép.”
A báró Henter Antal Udvarhelyszék főkirálybírája által készíttetett emlékoszlopot 1870. körül Simon Jukundián provinciális hozatta Csíksomlyóra.
Források[szerkesztés]
- P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, 1994.
- Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.
- Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.
.svg){kind=small}