Csáky János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáky János
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1782. október 18. – 1783. augusztus 14.
ElődBatthyány Ádám
UtódNiczky Kristóf
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1783. augusztus 14. – 1786. december 21.
ElődFekete György
UtódNiczky Kristóf

Született1720
nem ismert
Elhunyt1795. október 27. (74-75 évesen)[1]
Pozsony
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt

SzüleiCsáky György
Foglalkozás
  • katonatiszt
  • politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky János témájú médiaállományokat.

Kőrösszegi és adorjáni gróf Csáky János (1720Pozsony, 1795. október 27.) valódi belső titkos tanácsos, származása révén Szepes vármegye örökös főispánja.

Élete[szerkesztés]

Gróf Csáky György (16771741) főúr, generális, tábornagy és báró Ebergényi Ilona fia. Az anyai nagyszülei báró ebergényi és telekesi Ebergényi László (16601724), császári tábornagy, földbirtokos és gróf Széchényi Julianna (16791716) voltak. Édesapja ezredében volt kapitány, 1747-ben megnősült. 1765. február 20-ától a szent korona őrző tisztje és tárnokmester, később a 16 szepesi város visszaszerzésére 1772-ben Mária Terézia által kirendelt királyi biztos; a Szent István-rend vitéze és országbírája. Életének utolsó hónapjait nyugalomban töltötte Pozsonyban.

Munkái[szerkesztés]

Kézirati munkája latin beszéde, melyet mint királyi biztos a lublóiknak mondott: Allocutio ad Lubyovienses a. 1772. címmel megvan az Országos Széchényi Könyvtárban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.