Csáky György
| Csáky György | |
 | |
| Született | 1677. október 27. szepesi vár |
| Meghalt | 1741. december 4. (64 évesen) szepesi vár |
| Állampolgársága | magyar |
| Rendfokozata | tábornok |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Csáky István |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky György témájú médiaállományokat. | |
Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky György Imre (Szepesi vár, 1677. október 27. – Szepesi vár, 1741. december 4.) főúr, generális.
Család származása[szerkesztés]
A nevezetes Csáky család tagja és a családjának származási nyilvántartása szerint Csáky (III.) György Imre a pontos neve. Apja gróf Csáky István (országbíró) , aki a magyar családok leszármazási rendjében ritka csúccsal bír, hiszen életében 3 feleségtől 26 gyermeke született.
Élete[szerkesztés]
Életében végig katonai pályán a harcok kemény mezején küzdött. Dragonyos tisztként kezdte az oszmánellenes fölszabadító háborúkban.[1]
I. Lipót magyar király megbízást ad két huszárezred megszervezésére, az egyik vezetését Czobor Ádám[2] alapította, majd 1700-tól báró Ebergényi László vezeti. Ebergényi huszárezredében emelkedett folyamatosan a katonai ranglétrán Csáky György Imre. 1707-ben alezredes majd 2 év múlva már vezérlőezredes. 1723-ban vezérőrnagy és 1724-ben veszi át a tulajdonát az Ebergényi huszárezrednek, mint legmagasabb rangú vezérőrnagy-tábornagy. A magyar huszárság történetében is fontos szerepet játszott.
Kitüntette magát a spanyol örökösödési (1701–1704), majd a Lengyel örökösödési háborúban (1733–35).
A Nádasdy múzeumban látható a róla készült festmény [1].
Felesége báró Ebergényi Ilona[3] volt. A házasságból 2 fiú született János aki koronaőr és országbíró lett, György pedig gömöri főispán volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezése és védnöksége mellett megalakul a törökellenes Szt. Liga. Ezzel elindult a török hódoltságot felszámoló felszabadító háború, amely 1699-ben a Karlócai békével ér véget.
- ↑ Az első állandó huszárezredeket gróf Czobor Ádám tábornok 1688-ban toborozta. A másikat gróf Pálffy János vette át. Az 1722-ben jelent meg az első huszárszabályzat (Lovas Regulamentum) 1751-ben adták ki az öltözködési szabályzatot.
- ↑ Férje halála után Ebergényi Ilona bárónő az alsólendvai uradalom tulajdonosa és Esterházy Pál Antal pereskedtek az 1741-ben elhunyt Csáky György örökségéért, a belatinci földbirtokért. A tárgyalás eredménye: a Csáky család megtartotta a belatinci uradalmat, és egészen 1816-ig gazdálkodott ott.
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Sváby Frigyes: A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky család genealogiája. Budapest: (kiadó nélkül). 1891.
- Magyar huszárság története A lovasműveltség sajátosságai. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a Heraldikai Kiadó kiadványa. Budapest Zürich: (kiadó nélkül). 2004.
