Csuklász
Csuklász (szlovákul Čuklasovce) Nagydraskóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 11 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1352-ben Chuklaz, 1598 Cwklssocz néven említik. A Csuklászy, vagy Csuklaszóczy család ősi fészke. 1352-ben említik Csuklászy Istvánt. Egy másik Csuklászy István 1514 és 1523 között királyi tisztségviselő volt. 1523-ban Csuklászy Pál birtoka. Később több nemesi család is birtokos a településen, például a Borcsiczky, Ribár, Marikovszky, Kvasovszky, Kmeth és Ghilányi családok. 1598-ban 18 nemesi ház állt a községben. 1784-ben 30 háza és 188 lakosa, 1828-ban 24 háza és 136 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSUKLÁS. Csuklasovcze. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Borsiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Hradna mellett, mellynek filiája, Zaj Ugrótztól mintegy két mértföldnyire, határbéli földgyének sovanysága miatt, harmadik Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Csuklász, tót falu, Trencsén most A. Nyitra vgyében, 160 kath., 14 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. N. Zsámbokrét. " [2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Nagydraskóc 672 lakosából 667 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Harangláb.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.