Csorba Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorba Győző
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Születési névCsorba Győző Ferenc
Született1916. november 21.
Pécs
Elhunyt1995. szeptember 13. (78 évesen)
Pécs
Nemzetiségmagyar
HázastársaVelényi Margit (1944–1995)
GyermekeiCsorba Eszter
Csorba Noémi
Csorba Zsófia
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Első műveMozdulatlanság (vers, 1938)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiBaumgarten-jutalom (1947)
József Attila-díj (1957, 1972)
Kossuth-díj (1985)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991)
Csorba Győző aláírása
Csorba Győző aláírása
Csorba Győző weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Győző témájú médiaállományokat.
Mellszobra Pécsett a Tudásközpont udvarán. A szobrász Trischler Ferenc


PTE Tudásközpont Csorba Győző emlékszobája.
Egy gyulai író-olvasó találkozón, 1975. május 26-án
Csorba Győző sírja

Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21.[1] – Pécs, 1995. szeptember 13.[2]) Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Csorba György vasúti címfestő és Borsodi Mária nyolcadik gyermekeként született. Nyolcosztályos gimnáziumban, a Pius gimnáziumban tanult, majd 1935-ben érettségizett. 1939-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi diplomát és doktorátust szerzett.[3] 1939–1941 között diplomával is munkanélküli volt. 1941–1943 között közigazgatási tisztviselőként dolgozott. 1943–1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője volt. 1952–1956 között a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, majd 1956–1976 között igazgatóhelyettese volt.[3] 1995-ben felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Költészete[szerkesztés]

Költészete a halál jegyében és a halál ellenében született. Életműve hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, és számadás barátokról, társakról, valamint a magányról, a szerelemről és a természetről. Nyelvtani és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Műfordítói tehetségét már 1940-ben az ófrancia eredetiből tolmácsolt Hélinant: A halál versei című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe van Janus Pannonius jelentőségének elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító költő – többek között – Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója.

Költői és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott, mint a Sorsunk, majd a Jelenkor című folyóiratok szerkesztője, utóbbinak haláláig főmunkatársa.

Magánélete[szerkesztés]

1944 novemberében megnősült, felesége Velényi Margit volt. Három leánygyermeke született: Eszter, Noémi és Zsófia.

Művei[szerkesztés]

  • Pintér László. Csorba Győző blog. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.[4]
  • Mozdulatlanság (vers, 1938)
  • A híd panasza. Versek; Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1943 (A Janus Pannonius Társaság könyvtára)
  • Négy kicsi cica (gyermekvers, 1946)
  • Szabadulás (vers, 1947)
  • Ocsúdó évek. Önéletrajzi költemény; Dunántúl, Pécs, 1955
  • A szó ünnepe (vers, 1959)
  • Séta és meditáció (vers, 1965)
  • Lélek és ősz (vers, 1968)
  • A lélek évszakai (válogatott versek, 1970)
  • Időjáték (vers, 1972)
  • Anabázis (vers, 1974)
  • Március (vers, 1975)
  • Észrevételek (vers, 1976)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1978)
  • Válogatott versek 1945–1975 (válogatott versek, 1979)
  • Ritmus, rend, zene (vers, 1981)
  • A világ küszöbei (vers, 1981)
  • Simeon tűnődése (vers, 1983)
  • Görbül az idő (vers, 1985)
  • Vissza Ithakába (válogatott versek, 1986)
  • A szavak bolyhai (vers, 1988)
  • A város oldalában. Beszélgetések; kérdező Csuhai István; Jelenkor, Pécs, 1991
  • Szemközt vele (vers, 1991)
  • Egy eltűnt pécsi utcára (válogatott versek, 1991)
  • Csikorgó (vers, 1995)
  • Kétféle idő. A szerző válogatása életművéből (vers, 1995)
  • Csorba Győző válogatott versei; szerk., utószó Tüskés Tibor; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára)
  • Hátrahagyott versek, 1962-1993; vál., szerk., utószó Bertók László, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2000 (Pannónia könyvek)[5]
  • Vallomások, interjúk, nyilatkozatok; vál., szerk. Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2001 (Pannónia könyvek)
  • Római följegyzések, 1947-1948; szerk. Csuhai István; Pro Pannónia, Pécs, 2002 (Pannónia könyvek)
  • "... élni kell, ameddig élünk". Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése, 1961–1995; szerk. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)
  • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947–1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és barátai. Budapesti levelek Pécsre; sajtó alá rend., utószó Pintér László, előszó Pomogáts Béla; Pro Pannonia, Pécs, 2006 (Pannónia könyvek)
  • Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941–1991; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Pintér László; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Hélinant: A halál versei (1940)
  • Goethe: Faust 2. rész (Helikon klasszikusok) (1959)
  • Bertolt Brecht: Válogatott versek (1959)
  • J. W. Goethe: Faust. 2. rész. (1961)
  • A. P. Mezsirov: Búcsú a hótól (1974)
  • E. Eschner: Gergő király. Színmű három felvonásban. (1975)
  • Kettőshangzat. Válogatott versfordítások (1976)
  • G. Hauptmann: Patkányok. Berlini tragikomédia (1981)
  • Janus Pannonius válogatott munkái [1982)
  • Janus Pannonius: Pajzán epigrammák (1986]
  • Hélinant: A halál versei. 2. átd. kiad. (1989)
  • R. M. Rilke legszebb versei (1994)
  • F. Petrarca legszebb versei (1995)
  • F. W. Nietzsche: A vidám tudomány (1997)
  • R. Robert: Arisztotelész rablólétrája. Történelmi groteszk hat részben (1998)
  • Drámafordítások. (E. Eschner, G. Hauptmann, R. Regnier színművei egy kötetben) (1998)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

Tűz Tamás: A halál rokonai (Irodalmi Újság 1968/13.)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Videófelvételek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Születési bejegyzése a pécsi polgári születési akv. 655/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  2. ↑ Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. ↑ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 154. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. ↑ Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon - Csorba Győző honlap (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
  5. ↑ a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján[halott link]
  6. ↑ EPUB Reader. reader.dia.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csorba_Győző&oldid=26193613”