Csodafegyver

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csodafegyver (németül Wunderwaffe) a második világháború végén a németek azon propagandafogása, amely a német és német oldalon harcoló csapatokat ösztönözte a további kitartásra. Ezektől a fegyverektől várták a háború sikeres befejezését, ám legtöbbjük csak prototípusként vagy túl későn készült el. Amelyeket sikerült befejezni, azokból sem állt rendelkezésre elég, hogy érdemben befolyásolják a háború menetét. Sok tervezett csodafegyver a kor viszonyai között megvalósíthatatlannak bizonyult, az atombombát pedig nem voltak képesek a világháború vége előtt befejezni. A fegyverek között akadt a kor technikai színvonalát évtizedekkel meghaladó színvonalú is, és a szövetséges hatalmak a háború vége után ezek alapján fogtak hadi potenciáljuk növelésébe.

A Harmadik Birodalom sokirányú haditechnológiai kutatást folytatott, ezek közül csak kevés bizonyult eredményesnek. A fejlesztések közül igazi eredményt csak a következő három területen értek el: a rakétatechnológia (V–1 és V–2 rakéták), a sugárhajtóműves vadászrepülőgépek (Me 262) és rakétahajtóműves (Me 163) repülőgéptípusok és tengeralattjárók (XXI-es típusú tengeralattjáró). A Ho 229 csupaszárny felépítése pedig mind a mai napig a lopakodógépek alapvető megoldása. A kisebb eszközök terén is sikerült nagy haladást elérni, például feltalálták a Zielgerät 1229-et, amelyet az első gépkarabélynak számító Sturmgewehr 44-re szerelve megalkották a világ első infravörös távcsöves fegyverét.

Csodafegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Páncélosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panzer VIII Maus tank a kubinkai múzeumban

Rakéták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V–2-es ballisztikus rakéta Peenemündében

Sugár- és rakétahajtású repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Messerchmitt Me 262-es sugárhajtású vadászgép
  • Ar 234 – a világ első működőképes sugárhajtású bombázója, az utolsó gép, amely repült Anglia felett 1945 áprilisában
  • Ar E.555 – tervezett csupaszárny bombázó, amely képes lett volna bombázni az Amerikai Egyesült Államokat
  • Ba 349 – rakétahajtású elfogóvadászgép, harcokban nem vetették be
  • Blohm & Voss P.178 – kísérleti sugárhajtású zuhanóbombázó
  • Fw Triebflügel – tervezett szárny nélküli elfogóvadász, prototípus nem készült belőle
  • Ta 183 – az Me 262 utódjának szánt kísérleti sugárhajtású vadászgép
  • Ta 283 – tervezett sugárhajtású vadászgép
  • He 162 – sugárhajtású vadászgép, amelyből kb. 300 darab készült
  • He 178 – a világ első sugárhajtású vadászrepülőgépe
  • He 280 – az első sugárhajtású vadászgép
  • He 343 – tervezett négymotoros sugárhajtású bombázó
  • Hs 132 – tervezett sugárhajtású vadászgép és zuhanóbombázó, csak prototípusok készültek belőle
  • Ho 229 – csupaszárny lopakodóbombázó, 3 darab épült
  • Ju 287 – többmotoros, előrehajlított szárnyú sugárhajtású bombázó, 2 darab készült el
  • Me 163 – rakétahajtású elfogóvadászgép
  • Me 262 – a világ első sorozatban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgépe
  • Me 263 – az Me 163 alapján készített rakétahajtású vadászgép, 3 prototípust építettek belőle
  • Me P.1101 – egyszemélyes vadászgép a törzsbe épített sugárhajtóművel, csak egy prototípus készült belőle

Kézifegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudolf Lusar: Die deutschen Waffen und Geheimwaffen des 2. Weltkriegs und ihre Weiterentwicklung. J.F.Lehmanns, München 1956.
  • Fritz Hahn: Waffen und Geheimwaffen des Deutschen Heeres 1933-1945. Bernard & Graefe, Koblenz 1986. ISBN 3-89555-128-7,
  • Ralf Schabel: Die Illusion der Wunderwaffen. Die Rolle der Düsenflugzeuge und Flugabwehrraketen in der Rüstungspolitik des Dritten Reiches. Oldenbourg, München 1994, ISBN 3-486-55965-6, ISBN , (Beiträge zur Militärgeschichte 35), (Zugleich: Augsburg, Universität, Dissertation 1989), (Kurzbesprechung).
  • Justo Miranda, Paula Mercado: Die geheimen Wunderwaffen des III. Reiches. Die deutschen Raketen- und Raketenflugzeugprojekte 1934 - 1945. Flugzeug-Publikationen, Illertissen 1995, ISBN 3-927132-25-X, (Flugzeug-Dokumentation 5).
  • Uli Jungbluth: Hitlers Geheimwaffen im Westerwald. Zum Einsatz der V-Waffen gegen Ende des Zweiten Weltkrieges. V 1, 2, 3. Geschichts- und Kulturwerkstatt Westerwald, Montabaur 1996, (Werkstatt-Beiträge zum Westerwald 2, ZDB-ID 2288365-4).
  • Jürgen Michels: Peenemünde und seine Erben in Ost und West. Entwicklung und Weg deutscher Geheimwaffen. Bernard & Graefe, Bonn 1997. ISBN 3-7637-5960-3.
  • Heinz Dieter Hölsken: Die V-Waffen. Entstehung-Propaganda-Kriegseinsatz. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart 1984, ISBN 3-421-06197-1.