Bajna (Magyarország)
| Bajna | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás 2013-tól | Esztergomi | ||
| Kistérség 2012-ig | Dorogi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pallagi Tibor[1] | ||
| Irányítószám | 2525 | ||
| Körzethívószám | 33 (447) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1932 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 51,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bajna
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,6569°, k. h. 18,5947° | |||
| Bajna weboldala | |||
Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.
Legközelebbi települések [szerkesztés]
Epöl 4 km, Szomor 8 km, Bajót 10 km, Nagysáp 4 km, Héreg 9 km, Tarján 13 km.
Története [szerkesztés]
Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.
Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.
1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának.
Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is.
Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi hercegprímásnak, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.
Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt Metternich kancellár lányának, Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Adalbert római katolikus templom
- Sándor-Metternich-kastély
- Csimai-kálvária
- 1778-ból származik a műemlékjellegű barokk kőkereszt
-
A Sándor-Metternich-kastély a magasból
-
A kastély
-
Templom
Itt született [szerkesztés]
- 1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Források [szerkesztés]
- 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
- Száz magyar falu könyvesháza: Bajna
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
