Cirok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csil szócikkből átirányítva)
Cirok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Andropogoneae
Nemzetség: Cirok (Sorghum)
L.
Species
  • mintegy tucatnyi fajsor;
  • körülbelül 200 faj.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cirok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cirok témájú kategóriát.

A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka (Sorghum), a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.

Elterjedése[szerkesztés]

A nemzetség Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein őshonos, de ma már a meleg mérsékelt égövig mindenfelé termesztik. Hazánk a cirok termesztésére alkalmas övezet északi határán van; a Magyarországon termesztett fajokat Olaszországból hozták be.

Európában – így hazánkban is – először csak a seprőcirkot honosították meg; a takarmánycirkokat Európában csak később kezdték nagyobb területen termeszteni.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A cirok magas, széles levelű pázsitkóró.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

A cirok a meleg tartományok növénye.

Fontosabb, termesztett fajok, illetve gyomnövények[szerkesztés]

Művelése[szerkesztés]

A seprőcirok erőteljes talajt kíván, gazdag talajon azonban durva szakállt nevel. Művelése megegyezik a tengeriével. Érés idején, október elején a cirokszárat tőből levágják, kévékbe kötik, behordás után pedig a cirokszakállt a nyak alatt 20–25 cm-re levágják, és nagyüzemi termelésnél mesterségesen, különben pedig csak szellős helyre felaggatva megszárítják, végül fakardokkal lesimítják róla a magot.

Magyarországon kicsinyben hagyományosan a kukoricaföldek szélén művelték. Nagyban, egész táblákon viszont csak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a 19. század végén termesztették. Katasztrális holdanként általában 4–10 mázsa cirokszakáll és 7–15 mázsa mag termett.

  • A fenyércirok évelő növény, amit ha egyszer sikerrel vetnek valamely területen, onnan igen nehezen irtható, mert gyöktörzsei minden irányban átnövik a talajt. A 19. században egy ideig nálunk is nagyon ajánlották a termesztését, de később felhagytak vele.

Felhasználása[szerkesztés]

  • A seprőcirkot virágboga, a cirokszakáll végett termelik, hogy abból seprőt és egyéb ipari cikkeket készítsenek.
  • A cukorcirkot és a seprőcirkot többször ajánlották takarmánynak, mivel kedvező időjárásnál kétszer is kaszálható, azonban igen gyorsan megkeményedik, így nem ér annyit, mint a tengeri-csalamádé (vágott, erjesztett kukoricaszár).
  • A cukorcirokból már a 19. században többször is megpróbáltak cukrot előállítani (különösen Amerikában), de sokáig nem tudták kikristályosítani a cukrot, így az eljárás Magyarországon csak 1936 után, Surányi János kezdeményezésére terjedt el.

A második világháború után nagy táblákban, főleg Békés és Csongrád megyében termesztették.

  • A tarka cirok termése és hajtása nemcsak takarmány, de sokfelé élelmiszernövény. Fogyasztásával azonban vigyázni kell, mert fajtájától és a korától függően mérgező ciánglikozidot tartalmazhat. Hasonlóképpen (lisztté őrölve) a seprőcirkot is használják élelmezésre.
  • Kínában és más ázsiai országokban cirokmagból égetett szeszes italokat készítenek, mint például a kínai baijiu[1][2] és a tajvani kaoliang.[3]

Termesztése[szerkesztés]

Legnagyobb ciroktermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.  USA 11,3
2.  Nigéria 6,7
3.  India 4,8
4.  Etiópia 4,4
5.  Mexikó 4,3
6.  Szudán 3,5
7.  Argentína 3,3
8.  Kína 3
9.  Brazília 2,5
10.  Szerbia 2,2
45.  Magyarország 0,09
..
Föld összesen 63
Forrás: FAO[4]

A cirok a világ számos részén termesztett gabonaféle. 2021-ben a cirkot több mint 100 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 63 millió tonnát.

A világ legnagyobb cirok termelői közé tartozik az Egyesült Államok, Nigéria, India, Etiópia és Mexikó. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben az Egyesült Államok az éves világ cirok termésének a 17%-át adta.

Magyarországon[szerkesztés]

Hazánkban az 1920–1930-as években kezdtek takarmánycirkokat termeszteni, de nagyobb területen csak a második világháború után. Vetésterületük azóta is hullámzó.

A klímaváltozást és az aszályt nem bíró kukorica termesztése helyett ajánlják.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Land of Wine and Poets. China Today. [2010. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  2. Inesa Pleskacheuskaya: Land of Wine and Poets (angol nyelven) (htm). grahamshelton.com/ChinaSilk/default.htm (a China Silk Imports Inc. honlapja – Modern Wines of China). China Silk Imports Inc.. [2021. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 30.)
  3. Firewater of Taiwan: Kaoliang Liquor. Intoxicated Abroad. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  4. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  5. Afrikából jöhet a gyógyír a kiégett magyar kukoricaföldekre? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)

Források[szerkesztés]