Cserzy Mihály
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserzy Mihály (Szeged, 1865. október 16. – Szeged, 1925. december 16.) magyar író.
Érdeme a 20. századi századelő népi életformájának ábrázolása.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A szegedi piaristáknál tanult. Borbélymester volt. Szakmáját külföldön sajátította el. Hazatérése után szegedi és budapesti lapok közölték a Tisza-vidéki nép életét ábrázoló írásait. A szegedi Dugonics Társaság tagjává választotta. Elbeszéléseinek újságkivágataiból álló gyűjteményét a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi. Munkáinak nagy részét Homok álnévvel jegyezte.
Emlékezete [szerkesztés]
Szegeden a második világháború után az addigi Téglagyári utcát Cserzy Mihály utcára nevezték át a tiszteletére.
Fontosabb művei [szerkesztés]
- A Szeged Rókusi Népkör millenniumi díszzászlójának története, Szeged, 1897
- Betyárlegendák (valószínűleg társszerzője e névtelen műnek, 1898)
- Kint a pusztán (elb., Szeged, 1899)
- Falusi históriák (elb., Budapest, 1902)
- Földművesek (elb., Szeged, 1903)
- Játszik a délibáb (regény, 1912)
- Régi világból (elbeszélések), 1918
- Ugarimádás (népies színmű 3 felvonásban, Szeged, 1921)
- Az öreg Szeged (Szeged, 1922)
- Legendás időkből (regény), Szeged, 1925
Társasági tagság [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Preszly Lóránd: A szegedi népies írók. Szeged, 1931.
Források [szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 368. o. ISBN 963-05-6805-5

