Csernátoni Vajda Sámuel (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernátoni Vajda Sámuel
Született1750 körül
Dés
Elhunyt1803. november 12.
Marosvásárhely
Nemzetiségemagyar
SzüleiCsernátoni Vajda Péter
Foglalkozásafilozófus,
pedagógus
IskoláiBethlen Gábor Kollégium
SablonWikidataSegítség

Csernátoni Vajda Sámuel (Tsernátoni Vajda Sámuel) (Dés, 1750 körül – Marosvásárhely, 1803. november 12.) filozófus, marosvásárhelyi református tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Csernátoni Vajda Péter fia. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban tanult. 1776-ban Göttingenben, 1778-ban Utrechtben tanult. 1780-ban a székelyudvarhelyi kollégiumhoz választották meg conrectornak a bölcselet, természettan és mennyiségtan tanítására. Mint udvarhelyi tanár, némely vallási sérelmek ügyében, kihallgatáson volt 1783-ban Backamadarasi Kis Gergely kollégájával II. József előtt Parajdon. 1783. június 3-ától haláláig a marosvásárhelyi kollégiumban a bölcselet tanára volt.

Bécsben megjelent Philosopicum tentamen című műve Leibniz hatását mutatja. Lefordította, előszóval és jegyzetekkel látta el Karl Friedrich Flögel Geschichte des menschlichen Verstandes című, 1765-ben megjelent művét. Az eredetileg mintegy háromszáz oldalas mű magyar kiadása a jegyzetekkel együtt mintegy kétszeres hosszúságú lett. Jegyzeteiben „eszelős tudósok”-nak nevezte a monistákat, akik közül név szerint említi „Hobbesiust” és ”a Hiberniai Berkly Györgyöt;” elismeréssel szólt viszont „amaz most igen híres Kánt Filosofus”-ról.

Munkái[szerkesztés]

  • Philosophicum tentamen in quo demonstratur ex natura Dei, ejusque atributis lumine rationis cognitis, divinam rerum futurarum praescientiam falli non posse; nec tamen libertatem actionum humanarum affligere. Viennae, 1791.
  • Az emberi értelemnek természeti históriája, vagy olyan filosophia vizsgálás, a mely az emberi elmék tulajdonságainak és azoknak a tapasztaláson fundált okait adja elő. Jegyzetekkel és magyarázatokkal bővítve. Flögel német eredetije után magyarítva. Kolozsvár, 1795.

Források[szerkesztés]