Csermely Péter (biokémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csermely Péter portréja
Csermely Péter
(Mayer András fotója)

Csermely Péter (Budapest, 1958. október 7. – ) magyar biokémikus, hálózatkutató a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolában érettségizett. 1977-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán, ahol 1982-ben szerzett diplomát. TMB-ösztöndíjas volt.

Ösztöndíjas évei után a SOTE Orvosi Vegytani Intézet adjunktusa, majd később docense lett. 1999-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1997 és 2000 között Széchenyi professzor ösztöndíjasként tevékenykedett.

1984 és 1985 között a New York-i Állami Egyetemen (Syracuse), 1989 és 1991 között a Harvard Egyetemen kutatott. Többször tett tanulmányutat Tokióba.

1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának tagja lett. Ugyanebben az évben a Magyar Biológiai Társaság sejtbiológiai szakosztályának titkárává is megválasztották, amely posztot 1996-ig töltötte be. 1995-ben a Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára, később alelnöke lett.

2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként is dolgozott. 2006-ban a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökévé választották. 2007 és 2009 között az Országos Köznevelési Tanács tagja volt. A kutató diákokkal kapcsolatos munkájáért az Ashoka International tagjai közé választotta.

1990-ben az orvostudományok kandidátusa, 1994-ben annak doktora lett. Kutatási területe a stresszfehérjék működése, az öregedés és a hálózatok. Több mint 200 tudományos közlemény szerzője, amelyre eddig több mint 5000 független hivatkozást kapott. Kutatásai mellett fiatal kutatók támogatásával, gondozásával, ill. munkájuk elősegítésével foglalkozik.


[szerkesztés] Közéleti-politikai pályafutása

Az 1980-as években különböző vezető tisztségeket töltött be a KISZ-ben. Az ELTE TTK KISZ-Bizottságának titkára volt, 1986-tól a KISZ Központi Bizottságának tagja, 1988-tól a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsának (KSZT) elnöke és ennél fogva a 17 tagú Intéző Bizottság tagja lett. E testületben többek között Gyurcsány Ferenccel és Kiss Péterrel dolgozott együtt. E minőségében kezdeményezője volt a Közoktatásfejlesztési Alap megteremtésének, és – a frissen alakuló alternatív középiskolai ifjúsági szervezet vezetésével együttesen – társadalmi vitát kezdeményezett a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A KISZ 1989. áprilisi megszűnése után további politikai szerepet nem vállalt.

Az EU Michel Rocard, volt francia miniszterelnök vezetésével működő bizottságának tagjaként ajánlásokat dolgozott ki a természettudományos tárgyak oktatásának megújítására (Rocard-report).2007 és 2009 között az MTA delegáltjaként az Országos Köznevelési Tanács tagja, 2008 és 2009 között az MTA elnöki közoktatási bizottságának tagja volt. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának az oktatás áttekintését összefogó tagja volt. 2010-ben elindította a Liliomos Mozgalmat, amelynek tagjai egy élhetőbb Magyarországért dolgoznak - minden napjukon.

[szerkesztés] Díjai, elismerései

[szerkesztés] Főbb könyvei, tanulmányai

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Interjúk

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken