Csermely Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csermely Gyula
1930 körül
1930 körül
SzületettBruck Júdás
1866. június 5.[1]
Dunaszerdahely
Elhunyt1939. augusztus 23. (73 évesen)
Budapest I. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaBurger Róza
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1894)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A-4-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csermely Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5.[2] – Budapest, 1939. augusztus 23.)[3] magyar ügyvéd, író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Bruck Fülöp és Rozner Anna fia. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen előbb jogi doktorátust, majd ügyvédi diplomát szerzett 1894-ben. Ügyvéd volt Szécsényben 1895 és 1899 között, majd Óradnán 1901 és 1912 között, később Budapesten is. Innentől kezdve irodalmi munkásságából élt meg, néhány évet Erdélyben töltve, írásait közölte a Zsidó Jövő. Főképpen szórakoztató jellegű filmforgatókönyveket, regényeket, több tucat ponyvát és színműveket írt, amelyeket nagy részben vidéki színházakban be is mutattak. Budapesten főmunkatársa volt a nagyváradi Vasárnapi Lapoknak 1934 és 1935 között. Több művet fordított le magyar nyelvre, főként kalandregényeket.

Felesége Burger Róza volt, Burger Ábrahám és Israel Eleonóra lánya, akivel 1896. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Román parasztok (elbeszélés, Budapest, 1908)
  • A toprini nász (I-II., regény, Budapest, 1916)
  • Egy asszonyi dokumentum; Csáthy, Debrecen, 1918
  • Negyvenegy és tizenkilenc; Brassói Lapok, Brassó, 192? (Népszerű regények)
  • Kölcsönkapott fény. Regény; Légrády, Budapest, 1920
  • A vörös kérdőjel. Regény; Légrády, Budapest, 1920
  • A beszélő ereklye (regény, Nagyvárad, 1921)
  • Bakunin professzor könyve (regény, Brassó, 1923)
  • A mantovai jóslat (regény, Brassó, 1924)
  • Negyvenegy és tizenkilenc (regényes történet, Brassó, 1924)
  • Ami két Miatyánk között van (regény, Brassó, 1925)
  • Napkeleti kaleidoszkóp. Regényes történet. Régi krónikák után írta Csermely Gyula; Brassói Lapok Könyvosztálya, Brassó, 1926
  • A bosszú örvényében. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek)
  • Három fekete félhold. Regény; Tolnai, Budapest, 1927 (Világkönyvtár)
  • Napkeleti virányokon. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek)
  • Hadgyakorlat és szerelem. Regényes történet; Tolnai, Budapest, 1928 (Tolnai regénytára)
  • Bakunin könyve. Regény; Légrády, Budapest, 1929 (Pesti Hírlap könyvek)
  • A pásztorbottól a vérpadig. Regény; Faragó Ny., Kispest, 193?
  • A férfibecsület útján. Regény; Légrády, Budapest, 1930 (Pesti Hírlap könyvek)
  • A sárosi jegenyék. Regény; Légrády, Budapest, 1932 (Pesti Hírlap könyvek)
  • Szent Márton rózsafái. Falusi történet; Kókai, Budapest, 1933 (Fővárosi és vidéki színházak műsora)
  • Ami két Miatyánk között van. Regény két részben, 1-2.; Lingua, Budapest, 1935
  • Nász a vérviharban. Regény; Általános Ny., Budapest, 1935 (Friss Újság Színes Regénytára)
  • A soknevű kalandor. Regény; Általános Ny., Budapest, 1937 (Friss Újság Színes Regénytára)
  • A kalandkereső. Regény; Általános Ny., Budapest, 1938 (Friss Újság Színes Regénytára)
  • Egy különleges könyvtár (Budapest, 1939)
  • A jövő század házassága. Bakunin professzor könyve. Regény; Lingua, Budapest, 1944

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csermely_Gyula&oldid=26771710”