Cserháthaláp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserháthaláp
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Cserháthaláp címere
Cserháthaláp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDócsné Sávolyi Henriett (Mi Hazánk)[1]
JegyzőMucsina Erika
Irányítószám2694
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség356 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 22′ 00″
Cserháthaláp (Nógrád vármegye)
Cserháthaláp
Cserháthaláp
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserháthaláp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserháthaláp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserháthaláp község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balassagyarmattól 12 kilométerre délkeletre, Szécsénytől 15 kilométerre délnyugatra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, keleti és északnyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as, Terény felől a 2124-es, Magyarnándor felől pedig a 2125-ös úton.

Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel.

Határszélét délnyugaton átszeli az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal, de annak ott nincs megállási pontja. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonal Magyarnándor vasútállomása kínálja, néhány kilométerre délnyugatra.

Története[szerkesztés]

Cserháthaláp, korábban Nagy-Haláp, Haláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A 13-14. században a Halápi család volt a földesura.

Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.

Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Birtokosai voltak 1754-1755-ben Török Sándor, az 1770-es úrbéri rendezéskor a Beniczky, a Rajcsányi, az Ujonics, 1826-ban a Beniczky és a Tornyos, 1848-ig a Balczer, a Buth, a Bekényi, a Zmeskál, továbbá a Tihanyi és a gróf Degenfeld családok, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai Halápi Oszkár és Kohn József voltak.

Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

A településen 2015. augusztus 9-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert a korábbi polgármester indoklás nélkül lemondott posztjáról.[14] A faluvezetői posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét.[11]

2022. július 31-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, mert a korábbi polgármester a 2022. áprilisi parlamenti választáson országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, s az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel 2022. április 30-án [15] lemondott polgármesteri tisztségéről.[16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
359
355
339
360
363
356
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-es népszámláláskor Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozó 478 lakosú település. Lakosai közül 434 római katolikus, 43 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 1,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (13,2% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,9% volt római katolikus, 2,8% evangélikus, 0,8% református, 2,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom (Szent Péter és Pál): A község közepén álló templom elődje, egy késő barokk stílusú kápolna a 18. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 táján festették.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Cserháthaláp települési időközi választási eredményei, 2022. július 31. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Cserháthaláp A falu története. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  4. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  9. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 6.)[halott link]
  10. ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  11. ↑ a b c Cserháthaláp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. ↑ Pártszakadás: már 132 önkormányzati mandátumot veszített a Jobbik, ebből 10 polgármester (folyamatosan frissülő adatbázis). Kuruc.info, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  13. ↑ Cserháthaláp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  14. ↑ Kovács-Angel Marianna: Három településen is választanak vasárnap (magyar nyelven) (html). 24.hu, 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  15. ↑ Cserháthalápi Helyi Választási Bizottság 3/2022.(V.10.) HVB határozata
  16. ↑ Elbúcsúzott falujától Cserháthaláp polgármestere. nool.hu, 2022. május 1. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  17. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. ↑ Cserháthaláp Helységnévtár
  19. ↑ Cserháthaláp Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X
  • Borovszky Samu: Nógrád vármegye

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserháthaláp&oldid=26924769”