Cserey József Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserey József Imre
Született1751. január 1.[1]
Alsójára[1]
Elhunyt1809. október 24. (58 évesen)[1]
Gyulafehérvár[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiCserey Elek
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Cserey József Imre (nagyajtai) (1751–1809) katolikus pap, tanár.

Élete[szerkesztés]

Cserey Elek és Boér Krisztina fia volt. A humaniórákat Kolozsvárt végezte, és 1770-ben Trencsénben a jezsuita rendbe lépett, és Győrött folytatta tanulását. A rend föloszlatása után (1773) világi pap lett, és a nagyszebeni gimnáziumban tanított; később Marosvásárhelyen plébános lett. 1794–1815-ig gyulafehérvári kanonok volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Gemma laus domus Pazmaniae auditoribus dum annuos honores divis sui tutelaribus Petro et Paulo anno a restauratione sui sexto salutis vero 1772 persolveret. Vindobonae
  • S. Aurel. Augustinus religionis vindex dictione panegyrica celebratus. Budae, 1779
  • Prima elementa Graecae grammatices, in usum gymnasiorum. Editio aucta et recognita. Cibinii, 1790
  • A folyó és versbéli magyar beszédnek válogatott példáji, melyeket a tanuló ifjuságnak hasznára öszveszedegetett. Uo. 1790–91
  • Deutsche Chrestomatie zum Gebrauche der lateinischen Schulen für die Gymnasial-Classen. Uo. 1790. (három utóbbi munkájáért a királytól 1791. febr. 24. kelt irattal 50 arany jutalmat nyert)
  • Istennek szeretete talpköve és bizonyítása az oltári szentség mélységes titkának. Kolozsvár, 1794
  • Halotti beszéd, mellyel… gróf Haller Sigmond úrnak… szomorú végpompáját tisztelte. 1803. Uo. 1804

Források[szerkesztés]

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. február 6.)