Cseresnyés István (újságíró)
| Cseresnyés István | |
 | |
| Született | 1837. szeptember 1. Makó |
| Elhunyt | 1866. október 10. (29 évesen) Makó |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Cseresnyés István |
| Foglalkozása | jogász, újságíró, sakkozó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseresnyés István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőőri és szentgyörgyvölgyi Cseresnyés István (Makó, 1837. szeptember 1. – Makó, 1866. október 10.) jogász, újságíró, sakkozó.
Élete[szerkesztés]
Cseresnyés István, Csanád megye tiszti főügyésze és karácsonfalvai Pák Mária[1] fia volt.
Gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte. A pesti egyetemen jogot hallgatott, de egyetemi tanulmányait korai halála miatt nem fejezte be. A Vasárnapi Ujságnak több éven át munkatársa, 1860-1866 között a sakkrovat vezetője. Ő írta a lap „Tárház” című anyagát is, amelyben az irodalom, művészet, közintézetek, egyletek, a külföld és a vidék hírei, valamint a „Mi újság?” szerepelt.[2]
A kor legkitűnőbb sakkjátékosainak egyike volt. 1865-ben[3] és 1866-ban is megnyerte a Pesti Sakk-kör versenyét. Pesten már alig mérkőzhetett vele valaki. Megoldott minden feladványt, s többször játszott háttal fordulva egyszerre négy táblán négy ellenféllel. Akadtak külföldiek, kik csupán azért jöttek Pestre, hogy Cseresnyéssel sakkozhassanak. Ügyessége és éles felfogása bámulandó volt minden egyéb játékban is, mint például dominó- és kártyajátékban, a tekeasztalon stb.[4] Erkel Ferenc, a Pesti Sakk-kör akkori elnöke, így búcsúzott tőle: „Ez a fiatalember kezdhette volna meg a magyar sakkozók diadalmas nemzetközi szereplését.”.[5]
Szerepe volt a sakkterminológia meghonosításában. A sakkjáték magyar műszavai című cikkében[6] a király, vezér, futár, huszár, bástya és gyalog elnevezés mellett foglalt állást; és a mező, világos, sötét, elsáncolás, ütés, remis, patt kifejezéseket is használja. Később a játszma szó is feltűnik írásaiban. A mai gyakorlattól csak ott tér el, hogy a matt helyett, a mat szót ajánlja, egy t-vel. Indoka: a szankszrit math = halál szónak felel meg.[7][2]
1866-ban tüdőbajban hunyt el Makón. A makói régi református temetőben nyugszik.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A név előfordul Pákh alakban is, de a makói görögkatolikus egyházi anyakönyv a Pák alakot tartalmazza.
- ↑ a b c Bottlik Iván-Dr. Kárpáti Zoltán (1987. szeptember 25.). „Százötven éve született Cseresnyés István”. Sakkélet 37 (9), 294–295. o.
- ↑ (1913. június 8.) „A Budapesti Sakk-Kör története”. Magyar Sakkvilág 3 (5), 69. o.
- ↑ Jókai Mór megemlékezése Cseresnyés Istvánról A Hon című folyóiratban 1866. október 14-én.
- ↑ A Vasárnapi Ujság sakkrovata. In Barcza Gedeon: Magyar Sakktörténet 1. Budapest: Sport. 1975. 139. o. = Magyar sakktörténet, 1. ISBN 963 253 239 2
- ↑ (1859. december 11.) „A sakkjáték magyar műszavai”. Vasárnapi Ujság 6 (50), 593–594. o.
- ↑ Forgó János (1866. december 16.). „Cseresnyés István”. Vasárnapi Ujság 13 (50), 608–609. o.
Források[szerkesztés]
- Forgó János (1866. december 16.). „Cseresnyés István”. Vasárnapi Ujság 13 (50), 608–609. o.
- Bottlik Iván-Dr. Kárpáti Zoltán (1987. szeptember 25.). „Százötven éve született Cseresnyés István”. Sakkélet 37 (9), 294–295. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Életrajzi Index