Cserepes
| Cserepes | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Poltári |
| Turisztikai régió | Gömör-Kishont |
| Rang | község |
| Polgármester | Helena Zigová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 976 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 25,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Cserepes
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 25′ 51″, k. h. 19° 51′ 17″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserepes (1899-ig Pongyelok, szlovákul Hrnčiarska Ves, korábban Pondelok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. 1964-ben létesült Cserepes és Nagyszuha községek egyesítésével. 2011-ben 976 lakosából 850 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 17 km-re északnyugatra, Poltártól 5 km-re keletre a Szuha-patak partján fekszik.
Nyugatról Poltár, délnyugatról Kétkeresztúr és Osgyán, délkeletről Fazekaszsaluzsány, keletről Susány, északkeletről Telep, északnyugatról pedig Csehberek községekkel határos.
A község 25,7756 km²-es határát két kataszteri terület és három településrész, alkotja[2]:
- Cserepes (Pondelok): 19,3624 km² (Cserepes és Maštinec)
- Nagyszuha (Veľká Suchá): 6,4132 km²
Története [szerkesztés]
A község területén a bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt. A mai falu Nagyszuha részét 1285-ben "Scuha" néven említik először. 1303-ban "Zuha" alakban szerepel. Az újabb időkben a Jánoky és Jákóffy család birtoka volt. A településen híres vásárokat tartottak. 1828-ban Nagyszuhán 59 ház állt 420 lakossal. Lakói cserépkészítéssel és fazekassággal foglalkoztak.
Cserepest csak 1515-től említik az írott források. A Jánoky, Jákóffy család és mások birtoka volt. 1515-ben "Pondolok", 1516-ban "Pondelok" néven említik. Magyar nevét fejlett agyagiparáról kapta. A 18. században Róth Gábor porcelángyárat alapított a községben. 1828-ban 68 házában 474 lakos élt. Lakói hagyományosan kézművesek voltak.
Vályi András szerint "PONGYELOK. Tót falu Hont Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, de leginkább evangélikusok, kik többnyire Fazekas mesteremberek, fekszik Nagy Szuhához nem meszsze, mellynek filiája; nevezetesíti Róth Ferentz Úrnak portzellán műhelye, és savanyú vize; határjában legelője van elég, és fája mind a’ kétféle, piatzozása Rimaszombatban; de mivel földgye nem mindenütt termékeny, és néhol vizes, második osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Pongyelok, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, Rimaszombathoz észak-nyugotra 4 órányira: 76 kath., 398 evang. lak. Evang. templom. Kastély. Sok cserépedény-égetés. A masztineczi pusztán savanyuvize van. F. u. többen. " [4]
1910-ben Cserepesnek 426, Nagyszuhának 407, többségben szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1921-ben Cserepesnek 396 (ebből 365 szlovák, 127 római katolikus és 259 evangélikus), Nagyszuhának 381 (ebből 369 szlovák és 362 római katolikus) lakosa volt[5]
A két községet 1964-ben egyesítették Hrnčiarska Ves néven.
2001-ben 925 lakosából 876 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Nagyszuha római katolikus temploma 1815-ben épült klasszicista stílusban. Harangtornya 1851-ben épült.
- Cserepes evangélikus temploma 1630-ban épült, 1695-ben bővítették.
- A porcelángyár épülete a 18. században épült.
- 1650-ben épített nemesi kúria található a faluban.
- Maštinec nevű ásványvízforrása.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
|
|||||||
