Cserép

A cserép égetett agyag.^[1]

Leírása[szerkesztés]

A hagyományos fazekasság legfontosabb alapanyaga az agyag, melyet kiégetve a cserepet kapjuk eredményül. Ez sokkal keményebb, és időtállóbb valamint bizonyos vízállósággal is rendelkezik. A vízállóságot mázréteggel lehet fokozni, az így kiégetett anyag az úgynevezett mázas cserép.

Hasznossága[szerkesztés]

Mind régebben, mind pedig mai napig megállja helyét a társadalmilag hasznos anyagok között:

mindennapi népi használati tárgyak (pl.kanta, kancsó, tejesköcsög, kupa, szilke, cserépfazék),^[2]^[3]
kertészeti tárgyak (pl.virágcserép, kisebb virágláda),
tetőfedési és kályhagyártási készáru (pl.tetőcserép), kályhacsempe a cserépkályhához) valamint
különféle dísztárgyak (pl. szobrok, nyakékek, karkötők) készülnek belőle.

Érdekesség[szerkesztés]

Sok település viseli nevében a cserép szót. Pl. Cserépfalu, Cserépváralja, ezeket lexikon is megemlíti, mint településeket.^[4]
Cserépnek nevezik az összetört törékeny alapanyagú tárgyak darabjait is(pl. szókapcsolatban agyagcserép, kerámiacserép, porceláncserép üvegcserép, műanyagcserép).
Cserepesnek hívják azt, aki pl. cseréptűzhelyeket, kemencéket készít, vagy magát a művet pl. "cserepes" tűzhely, ami cseréppel kirakott tűzhely. ^[5]
Az ókorban a cserépszavazás speciális eljárás volt megelőző vagy megtorló céllal a városállam egyes polgári személyének megítéléshez.

Forrás[szerkesztés]

↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 196. oldal "Agyagból formált és kiégetett vékony falú készítmény..."
↑ https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/ Használat, mint kézben tartott lexikoné. Pl. megkeressük a kanta szó esetében a "K" betűt kattintással megnyílnak az odatartozó szavak stb.
↑ Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 pl.282-284. oldal Tej és tejfeldolgozás fejezet edények ábrái
↑ Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.91. oldal
↑ Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 olvasható erről pl. a Lakóházak beosztása, tűzhelye és világítása fejezetben a 139-145. oldalon ábrákkal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Amfora, Cserépszavazás, Csangdokte, Edény, Fazekasság, Cesan-kultúra, Tatai fazekasság, Porcelán, Üveg, Műanyag, Cserépfalu, Cserépváralja

[1] Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 196. oldal "Agyagból formált és kiégetett vékony falú készítmény..."

[2] ttps://mek.oszk.hu/02100/02115/html/ Használat, mint kézben tartott lexikoné. Pl. megkeressük a kanta szó esetében a "K" betűt kattintással megnyílnak az odatartozó szavak stb.

[3] Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 pl.282-284. oldal Tej és tejfeldolgozás fejezet edények ábrái

[4] Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.91. oldal

[5] Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 olvasható erről pl. a Lakóházak beosztása, tűzhelye és világítása fejezetben a 139-145. oldalon ábrákkal

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]