Csepeli-sík
| Csepeli-sík | |
| Besorolás | kistáj |
| Nagytáj | Alföld |
| Középtáj | Duna menti síkság |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Magyarország térképén | |
| Elhelyezkedése | |
 Csepeli-sík
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 09′, k. h. 19° 08′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 19° 08′ | |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Csepeli-sík földrajzi tájegység Magyarországon. A síkság az Alföld, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi.
Határai[szerkesztés]
Délről a Solti-sík, keletről, északkeletről a Kiskunsági-homokhát és a Pesti-hordalékkúpsíkság határolja. Nyugatról természetes határát képezi a Duna, mely az Érd–Ercsi-hátságtól és a Váli-víz síkjától választja el.
Tájképe[szerkesztés]
Jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, 20%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. Potenciális növényzete a Duna-mentén ártéri ligeterdő és mocsár, a mentett ártéren keményfaliget és láperdő (mocsárrétek mozaikjával), a Turjánvidéken keményfaliget, láprét-láperdő, zárt alföldi tölgyes, Apaj–Kunszentmiklós térségében szikes puszta. Nyugaton a táj meghatározó eleme a Duna hullámtér többé-kevésbé összefüggő ártéri növényzete. Ettől Keletre a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak. Délen a meglévő ősi szikesek mellett a meszes-szódás talajon másodlagos szikesedés indult meg. A regenerációs potenciál a hullámtéren az inváziós fertőzöttség függvényében jó, a szikes pusztákon és Turjánvidéken jó. A flóra a változatos élőhelyek következtében gazdag. Aktuális növényzetében jellemzők: puhafa- és keményfaligetek és utóbbiak fehérnyáras származékai (Duna jobb part, Csepel-sziget: fekete galagonya, téli zsurló, hóvirág, nyári tőzike), ligeti csillagvirág, ligeti szőlő, kőrises égerláp, csátés és kékperjés láprétek (Turjánvidék: mézgás éger, magyar kőris, kornistárnics, pókbangó); nádas úszólápok (Soroksári-Duna: tőzegpáfrány, lápi csalán); szikes rétek, ürmös szikespuszták (sziki üröm, magyar sóvirág), vaksziknövényzet (pozsgás zsázsa, magyar sóballa) (Kunszentmiklós, Apaj); homokpusztagyepek (Csepel-sziget: magyar csenkesz).
Települések[szerkesztés]
A tájegység települései többek között:
Források[szerkesztés]
- MÉTA Program. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 2.)
- BATrT felülvizsgálatának Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 2.)
