Budapest XXI. kerülete

Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)

Budapest XXI. kerülete címere

Egyéb elnevezés: Csepel

Közigazgatás

Városrészek

Csepel-Belváros
Csepel-Csillagtelep
Csepel-Erdőalja
Csepel-Erdősor
Csepel-Gyártelep
Csepel-Háros
Csepel-Kertváros
Csepel-Királyerdő
Csepel-Királymajor
Csepel-Ófalu
Csepel-Rózsadomb
Csepel-Szabótelep
Csepel-Szigetcsúcs^[1]^[2]

Irányítószám

1211-1215

Polgármester

Németh Szilárd (Fidesz)

Népesség

Teljes népesség

76 976 fő (2012. jan 1.)^[3] +/-

Rangsorban

11.

Népsűrűség

3055 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

25,75 km²

Budapest XXI. kerülete weboldala

Budapest XXI. kerülete Csepel, az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik.

Fekvése [szerkesztés]

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület és a XI. kerület, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós határolja. Délen a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy található.

Közlekedés [szerkesztés]

Közösségi közlekedés: A főváros belső részeivel a Budapest IX. kerületi Boráros térről induló gyorsvasút köti össze. A Közvágóhídról induló helyi 179-es autóbusszal, illetve a Gubacsi hídon át közlekedő 35, 36, 148, 151-es jelzésű autóbuszokkal lehet megközelíteni Kőbánya-Kispest, Soroksár-Újtelep és Pesterzsébet felől. Budatéténnyel a 138-as busz köti össze a kerületet. Autóval a Weiss Manfréd (korábban Szabadkikötő) úton, az Ady Endre utcán át, délről pedig a II. Rákóczi Ferenc úton lehet Csepelre eljutni. A főváros határán kívül (kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti irányban halad az M0 autóút, amelynek hídja szintén lehetővé teszi a kerület megközelítését.

Nagyobb lakótelepek [szerkesztés]

Belváros
Ady Endre utcai lakótelep,
Csillagtelep
Királymajori lakótelep
Vízmű lakótelep
Árpád utcai lakótelep

Története [szerkesztés]

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Gazdaság [szerkesztés]

Budapest egyik hagyományos ipari kerülete. (Vas- és fémművek, papírgyár^[4] stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve). Az 1950-es évek derekán még Tibetbe is eljutottak a gyár termékei. Az 1980-as évek végén a kereslet hiánya és a drága fenntartás miatt a termelés lassan leállt. Jelenleg a gyár területén ipari park üzemel, ahol több száz vállalkozás, iroda, üzem működik.

Természeti értékek [szerkesztés]

Egyetlen védett területe a királyerdei Tamariska-domb, amely 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. Az itt élő homoki növény-, és állatfajok közt Vörös Könyves és pannon endemikus fajok is megtalálhatók szép számban.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete értelmében Ráckevei (Soroksári)-Duna és a (Nagy) Duna a NATURA 2000 hálózaton belül a "Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez" tartozik.

Sport [szerkesztés]

Labdarúgás [szerkesztés]

A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.

Kosárlabda és streetball [szerkesztés]

A Csepel Rákóczi Kertben alakult a kosárlabda és streetball társulat.^[5]

Röplabda [szerkesztés]

Az egykori Csepel SC anyagi gondok miatt szétvált és a volt szakosztályok őnállóan próbálnak érvényesülni (például kajak-kenu, birkózás).

A csapat egyik utódszervezete a Csepeli RC (röplabda club) is. A híres elődök nyomdokaiba próbálnak lépni a mostani játékosok. A csapat a hazai röplabda felső-közép mezőnyébe sorolható.

Kajak-Kenu [szerkesztés]

Sok olimpiai s világbajnokot adott Magyarországnak a csepeli kajak-kenu szövetség (ma már alapítvány), köztük a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György és a vízi balesetben elhunyt Ábel Jakab is a Kis-Duna vizén edzett.