Csengetett, Mylord?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengetett, Mylord?
(You Rang, M'Lord?)
Műfaj szituációs komédia

Alkotó(k) Jimmy Perry és David Croft
Rendező(k) David Croft
Főszereplő(k) Paul Shane
Jeffrey Holland
Su Pollard
Donald Hewlett
Michael Knowles
Brenda Cowling
Bill Pertwee

Ország  Egyesült Királyság
Epizódok 26
Gyártás
Részenkénti játékidő 45-50 perc
Sugárzás
Eredeti adó BBC One
Eredeti sugárzás 1988. december 29.1993. április 24.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
TV.com-összefoglaló
PORT.hu-adatlap

A Csengetett, Mylord? 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat az 1980-as évek végéről és az 1990-es évek elejéről. Témája az 1920-as évek brit társadalma, annak tagolódása, szereplői egy brit főúri család és cselédei. Görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé. Magyarországon megjelent DVD-n is.

Főcímdal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főcímdalt Jimmy Perry és Roy Moore írta, Bob Monkhouse és Paul Shane adták elő. A zene jellegzetesen 20-as évekbeli, a szöveg röviden utal alsóbb és felsőbb osztályok viszonyára, az életüket jellemző eseményekre.

Szereplők az alagsorból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alfred „Alf” Stokes (Paul Shane): Ügyeskedő, számító, kapzsi komornyik, aki mellesleg Ivy apja, a háborúban Jamesszel közösen megmentették az ifjabbik Meldrum életét. Előző szolgálati helyéről azért rúgták ki, mert zálogba adta a halkéseket. Nem túl sikeres cirkuszi pályafutását követően visszatér a komornyiknak, a véletlen műve, hogy a Meldrum-házban talál munkát. Ügyeskedéseit itt is folytatja, például azt hazudja a szakácsnőnek hogy elveszi feleségül, csak hogy pénzt adjon a „válási költségekre”. Persze egy újabb trükkel ezt sem fizeti vissza. James, akivel együtt szolgált a seregben, és lánya rajta tartják a szemüket… Stokes méltó alagsori ellenpárja Meldrum Lordnak: pitiáner szélhámos, aki pár fillérért becsapná talán még a saját anyját is (legalábbis környezete nyitottabb szemű tagjai el tudják ezt róla képzelni), csak a Nő helyett a Pénz vágya vezérli. Ugyanakkor, bár lenézi, megveti, és ha teheti, meglopja az arisztokratákat, lojálisan szolgálja ki őket (miközben a saját hasznát igyekszik megtalálni). Gyakran pufogtat munkáspárti frázisokat, szíve mélyén szocialista, munkástársaiért ha kell, kiáll. Lánya, Ivy az egyetlen lény, aki képes (és őszintén igyekszik is) jó hatással lenni rá.
Jeffrey Holland 2011 májusában
  • James Twelvetrees (Jeffrey Holland): Céltudatos, elhivatott, beképzelt lakáj, aki hisz az arisztokráciában, sok mindent elnéz nekik, és legnagyobb vágya, hogy ő legyen a komornyik. Ehhez persze mindent megtesz, porszívóval keresi a bűnös nyomokat Alf után, minden lehetséges alkalomkor leszidja Ivyt, kioszt egy fülest Henrynek, és persze imádja Miss Poppyt, a ház szépét, akitől persze egy osztály választja el… Mindemellett becsületes, makulátlan jellem, elvi okokból nem hajlandó megkárosítani kenyéradóját.
  • Ivy Teasdale (Su Pollard): Esetlen, becsületes, szemüveges cselédlány, aki egy meghamisított ajánlás alapján kerül a Meldrum-házba – a neve igazából Ivy Stokes, és még sohasem dolgozott szobalányként. Ügyetlensége, és naiv butasága miatt sok olyan helyzetbe kerül, amilyenbe társadalmi rangja szerint nem kerülhetne. Mint például amikor felfedezi Lord Meldrumot Lady Agatha ágyában, és ezt véletlenül, naivan elkotyogja Lady Agatha férjének… A habókos Lady Levender Ethelnek nevezi, és egyedül őt engedi be szívesen szobájába.
  • Wilson kapitány (Bill Pertwee): Szereti Mrs Lipton főztjét, na persze még az utca összes többi szakácsáét is. Feladata szerint a gazdagok utcájában posztoló rendőr, a valóságban korrupt zsaru, akinél „bármit” elintézhetnek a nemesek, persze ha támogatják 5 fonttal a rendőröket segélyező alapítványt. Szeret potyára járni ebédelni az utca összes szakácsához, de persze legjobban Mrs Liptonhoz… (Megjegyzés: Wilson eredetileg közrendőr vagy konstábler, de mivel ezek a magyarban szokatlanul hangzanának, a fordító kapitánnyá léptette őt elő. Ez egyedül abban az epizódban lehet zavaró a magyar nézőnek, amikor a „kapitány” egy felettese szóba kerül, aki őrmesteri rangban van.)
  • Mrs Blanche Lipton (Brenda Cowling): Nagydarab, érzékeny. Szerelmes Alfba, a komornyikba, de Wilson kapitány is udvarol neki. Kiváló a meggyes lepénye, és jól főz.
  • Henry Livingstone (Perry Benson): Kicsi, szemüveges, kövér, ahogy jellemzi egyszer magát Ivynak, amikor Jamesszel hasonlítja össze magát. És persze mindig kap egy fülest, valamelyik szókimondásáért, vagy szemtelenségéért. Bár sohasem járt iskolába, remekül számol fejben, ért a motorbiciklihez és a rádióhoz, továbbá elegánsan pukedlizik. Szerelmes Ivyba, aki csak barátként tekint rá. Megvan a magához való esze.
  • Mabel Wheeler (Barbara New): Egyszerű, lenézett, és persze ő egy másik zsákban van, ahogy Henry mondta, hiszen a bejáró mosogató-takarítónőt aki „csak” reggel 6.30-tól este 23.30-ig van a házban, nem sorolják még a cselédek közé sem, ő végzi a legalja munkát, és persze mindig kap valami maradékot (de Mrs Lipton vagy James oly kegyes leereszkedéssel adományozza, mintha ők előkelőbbek lennének Mabelnél, az adomány meg színarany lenne), miután idejét sem tudja mikor evett utoljára „halat, sült krumplival”. Csípős humorával, szarkasztikus megjegyzéseivel igazi színt hoz a konyhába.

A Meldrum család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lord George Meldrum (Donald Hewlett): A ház ura. Ötvenes éveiben járó férfi, aki – legalábbis úgy képzeli – vaskézzel vigyáz családtagjai és személyzete erkölcseire, miközben maga viszonyt folytat barátja, Sir Ralph Shawcross feleségével, Lady Agathával. Zsugori és régi (viktoriánus) elveket valló, képmutató alak. Jellemét jól tükrözi hogy néha, naivan képtelen visszavágni, mint például amikor Cissy vádolta azzal, hogy nem ismeri a szegényeket, Meldrum válasza ez volt:" Ismerem a szegényeket. Több ezer munkásom van a gyárban, és mind szegény!" A személyzet ügyetlenkedéseit is gyakran elnézi. Özvegyember, a felesége három évvel a történet kezdete előtt halt meg.
Michael Knowles 2011 májusában
  • Teddy (Michael Knowles): George Meldrum öccse. Különc, gyermeteg lelkületű, néha már-már ostoba személyiség, aki minden normális posztra vagy állásra alkalmatlannak bizonyul. Családja kicsit hibbantnak és –mivel a fetisizmusig elmenően él-hal a cselédlányokért – kicsit perverznek tartja. Szeretne elszökni szerelmével, Madge Cartwright Rose nevű szobalányával (többször meg is próbálja), és (ha jobb nincs, féllegális) házasságot kötni vele. Réme, hogy George a szoborszerű szépségű, de utált arisztokrata lányhoz, Madge Cartwright-hoz kényszeríti házastársul, akinek egy csöpp mosószappanszaga sincsen.
  • Lady Lavender Southwick (Mavis Pugh): Komikus mellékszereplő, Lord Meldrum nagyon idős és szenilis, de élettel teli anyósa. Papagájával él az egyik emeleti szobában; örökké várja ifjúkori szerelmét, Dolby kapitányt (akit sokakban felismerni vél), és kedvenc passziója, hogy állandóan hozzávágja a cselédekhez (elsősorban Ivyhoz) a felszolgált tápiókapudingot. A Meldrum család kezelhetetlen természete miatt lehetőleg kerül vele minden kontaktust, és várja, hogy – öröklés útján – hozzájusson „az öreglány” tekintélyesnek tartott vagyonához.
  • Poppy (Susie Brann): Meldrum fiatalabb lánya. Ő a korabeli „szőke nő”: Arra van esze, hogy kacérkodjon James-szel, de más tekintetben nem egy lángész. Meglehetősen önző, úgy érzi, a legtermészetesebb dolog az, hogy körülötte forog a világ. Érzelmes, érzéki, kacér, könnyelmű; a férfiak bálványa.
  • Cissy (Catherine Rabett): Meldrum idősebb lánya. Családját és környezetét sokszor megbotránkoztató modernista (szocialista) nézeteket vall, férfiruhában jár és Pénelopé nevű barátnőjével csókolózik. Támogatja a dadaista költészetet és szíve sok tekintetben a Munkáspárthoz húz. Repülőgépet és automobilt is vezet. Határozott egyéniség és racionális elme.

Fontosabb mellékszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lady Agatha Shawcross (Angela Scoular): Poppyhoz hasonló, de sokkal tapasztaltabb és dörzsöltebb alak. Házas létére viszonyt folytat Meldrum Lordddal, de egyben saját magánál (és persze Meldrumnál) sokkal-sokkal fiatalabb férfiakkal is. Többször felemlegetik azt a botrányos esetet, amikor az etoni kollégiumban négy (vagy hat?) diákot a gyengélkedőn dzsiu-dzsicura tanított – legalábbis ez volt a hivatalos magyarázat a történtekre, amit a férje és George jóhiszeműen el is fogadnak.
  • Sir Ralph (John Horsley): Agatha férje. Öreg, katonás, de már kiszolgált bútordarab, a szenilitás jelei mintha nála is egyre inkább mutatkoznának. Néha szörnyű gyanú lopakodik szívébe-elméjébe, felesége vagy Meldrum viselkedésével kapcsolatban, de aztán naivul elhiszi minden magyarázkodásukat.
  • Charles, a püspök (Frank Williams): Mellékalak, a Meldrum-ház gyakori vendége. Róla még kevesebbet tudunk meg, mint Wilson kapitányról; inkább csak a külső környezetet képviseli. Legfontosabb célja, hogy pénzt szerezzen a Megesett Hölgyek Otthonának fenntartására: adományokat gyűjt, árverést és jótékony célú bált szervez. Az utolsó epizódban majdnem alkalma nyílik kiűzni az ördögöt George-ból, de végül kiderül, hogy mégsem ennyire súlyos a helyzet.
  • Madge Cartwright (Yvonne Marsh): Teddy menyasszonya, előkelő és vagyonos nő, a 'Cartwright Szappanbirodalom' örököse. Rajong a vőlegényéért, akinek minden botlását megbocsátja. Teddy egyáltalán nem viszonozza Madge érzéseit, csak azért egyezik bele a házasságba, hogy elkerülje a száműzetést Malayába. Végül a Meldrum-ház anyagi csődje menti meg Teddyt Madge-től.
  • Jerry (John D. Collins): Poppy régi, hűséges udvarlója. Számos alkalommal megkéri Poppy kezét, aki a történet végén végül igent mond. Poppy nem szerelmes Jerrybe, de értékeli a férfi kitartását (és főleg vagyonát). Előre érezhető, hogy a házasságuk nem lesz igazán boldog.
  • Penelope Barrington-Blake (Sorel Johnson): Cissy barátnője, ahogy ő mondja: 'társa'. George megalapozott gyanúja szerint kapcsolatuk jóval több barátságnál.
  • Rose (Amanda Bellamy): Madge Cartwright szobalánya. Egyszerű teremtés, akárcsak Ivy, és halálosan szeretik egymást Teddyvel.
  • Mr Foster (Michael Lees): A Union Jack Gumitársaság igazgatója. A gyárban játszódó, vagy a gyárral kapcsolatos jelenetekben rendszerint ő, Barnes és Jock szerepelnek; a 'Találkozás a munkásokkal' epizódban Őlordsága vacsoravendégei.
  • Mr Barnes (Ivor Roberts): Csoportvezető a gyárban, harmincöt éve dolgozik a gumiiparban. Szelíd és jóindulatú, rendszerint ő fogja vissza Jock dühkitöréseit ('Ne kezdd megint, Jock!'). Amatőr bűvész.
  • Jock McGregor (Stuart McGugan): A minőségellenőrzésen dolgozik ('Jock mindig kiszúrja a hibás terméket' – mondja Mr Barnes), szakszervezeti vezető. Jó felépítésű skót, indulatos és bizalmatlan, nem rokonszenvezik Őméltóságával ('Miért hivatott? Nyilván megint bért akar csökkenteni!'), sem Teddyvel, viszont nincs ellenére egy kis flört Poppyval. Szaxofonozik a Szeszélyes Hetek nevű zenekarban.
  • Selfridge (Hugh Lloyd): Sir Ralph komornyikja. Hűségesen szolgál, de gyengéje az ital, emiatt nemcsak az állását veszíti el, de másokat is komoly bajba kever az A meztelen igazság epizódban, amikor elárulja Sir Ralphnek, hogy George Meldrum 'háborús sérülése' puszta kitaláció.
  • Dickie Metcalfe (Robin Lermitte): Ez a jóképű fiatalember egy rövid ideig Miss Poppy jegyese, de szerencsére, hamar kiderül róla az igazság: csaló és hozományvadász, aki alkalomadtán autót és repülőgépet is lop, ha úgy hozza az élet.
  • Dolby kapitány (Maurice Denham): Lady Lavender számtalanszor emlegeti régi udvarlóját, akitől gyakran talál régi leveleket és azt hiszi, hogy szerelme nemrég írta őket. A leszámolás éjszakája című epizódban meg is jelenik, de a 'randevú' balul üt ki: Dolby kapitány már semmire sem emlékszik, és nem áll szándékában feleségül venni Lavendert. Miután a konyhát vendéglőnek nézi, James taxit fog neki, így megszabadulnak tőle.
  • Robin, a káplán (Robbie Barnett): A püspök titkára, kísérője és sofőrje. Szerény és kedves, ha van hibája, az az, hogy zongorázás közben alig tudja levenni a lábát a forte-pedálról. Az egyik epizódban azt is megtudjuk, hogy rajong Noel Cowardért.
  • Chesterton: Ő volt a komornyik Stokes előtt, az ő halála nyitja meg a helyet Alf számára. Személyesen nem jelenik meg, csak a nevét említik a legelső epizódban.
  • Mr Pearson (Felix Bowness): A fűszeres segédje, csütörtökönként érkezik, hogy behajtsa a heti vásárlások árát. Az összegből, mint kiderül, Stokes és Mrs Lipton százalékot kap. A Gretna Green vagy kudarc című epizódban Wilson, Henry és ő a fűszeres teherautóján üldözik a szökevényeket.
  • Rupert, a kertész (Eli Woods): Csak a papagáj temetésén jelenik meg személyesen (Mr Pearson társaságában), de a motorbiciklije többször is felbukkan (pl: Zavar a gyárban, Gretna Green vagy kudarc).
  • Mr Fisher (Iain Mitchell): Zálogos és uzsorás, aki kihasználva Alf Stokes szorult helyzetét, beférkőzik a Meldrum-házba, hogy megfúrja a széfet (a Koldulás, kölcsön, vagy lopás című epizódban), végül James menti meg a helyzetet, egy meglepően leleményes fogással.
  • Leokádia Anstruther (erdetileg: Hortence) (Angela Easterling): Aktivista a szocialista pártban, az ingyenkonyhán dolgozik, a vegetarianizmus lelkes híve. (A Gretna Green vagy kudarc, az A leszámolás éjszakája és az Igen, uram, enyém a kicsike című epizódokban szerepel.)

Magyar hangok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Magyar hang
Alfred Stokes Hollósi Frigyes
James Twelvetrees Konrád Antal
Ivy Teasdale Hámori Ildikó
Lord George Meldrum Somogyvári Pál / Makay Sándor (4. évad)
Teddy Meldrum Benedek Miklós
Poppy Meldrum Zsurzs Kati
Cissy Meldrum Szirtes Ági
Lady Levender Gyimesi Pálma
Mrs Blanche Lipton Pásztor Erzsi
Henry Livingstone Tahi József
Mabel Wheeler Bakó Márta
Wilson kapitány Beregi Péter
Lady Agatha Földessy Margit
Sir Ralph Bálint György / Horkai János (4. évad)
Madge Cartwrigth Győry Franciska
Rose Csere Ági
Charles Verebély Iván
Robin Végh Péter
Jerry Forgács Péter
Mr Foster Pusztai Péter
Jock McGregor Bácskai János / Balázsi Gyula (4. évad)
Mr Barnes Ujlaki Dénes
Mr Fisher Józsa Imre

A történetben megemlített valós személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Noël Coward: színész, író és zeneszerző, a „Royal Flush” című epizódban szerepel.
  2. Maurice Chevalier: francia sanzonénekes, filmszínész. Teddy a történet vége felé oly könnyed eleganciával öltözködik, hogy Chevalier-hoz hasonlítják. (Rose: „Óh, hogy milyen gyönyörű vagy így! Kiköpött Maurice Chevalier!”)
  3. Stanley Baldwin: 1927-ben, a történet idején brit miniszterelnök, a „Zavar a gyárban” című epizódban Őméltósága vacsoravendége.
  4. Ramsay MacDonald: a munkáspárt vezetője, két ízben miniszterelnök, az „Adomány” című epizódban említik a nevét.
  5. John Reith: a BBC alapítója és vezetője. Lord Meldrum szeretne bekerülni a BBC igazgatótanácsába, ezért keresi Reith társaságát.
  6. William Gladstone: liberális párti politikus (1809-1898), akit Lady Lavender közeli ismerőseként említ a 'Zavar a gyárban' című epizódban.
  7. Lloyd George, Bonar Law, H. H. Asquith: politikusok, korábbi miniszterelnökök, akiket Lady Lavender szüfrazsettként étellel dobált meg. (Az ételek sorrendben: kacsa, rákszuflé, báránycomb.)
  8. Benito Mussolini: George szerint az olasz diktátor „átkozottul jól dolgozik: elérte, hogy a vonatok pontosak legyenek.” (Az „Adomány” című epizódban.)
  9. Lord Cardigan: Lady Lavender szerint Kapitány, a papagája a krími háború idején Lord Cardigan mellett szolgált a hadseregben. (A „Requiem egy papagájért” című epizódban.)
  10. V. György: Nagy-Britannia királya a történet idején (1910 és 1936 között uralkodott).
  11. Mária királyné: V. György felesége, II. Erzsébet nagyanyja. Wilson kapitány szerint nem tanácsos a legdrágább étkészletet elővenni, ha a királyné jön vendégségbe: addig dicsérgeti, míg neki nem adják – célzás a Mária királyné ékszerei körül terjengő pletykákra: jól értesült udvari körök tudni vélik, hogy Mária az Oroszországból elmenekült cári család ékszereinek egy részéhez nem teljesen tisztességes úton jutott hozzá. Ez a téma igen sokáig foglalkoztatta a brit közvéleményt. („A meztelen igazság” című epizódban.)
  12. Robert Baden-Powell: A cserkészmozgalom alapítója, „Az egy nap a szabadban” című epizódban említik meg a nevét.
  13. P. G. Wodehouse: komikus regények Magyarországon is közismert írója. Amikor Teddy egy bűncselekmény ötletével rukkol elő Stokesnak, a komornyik arra céloz, hogy Teddy túl sok művet olvasott a szerzőtől.

A történetben megemlített valós helyek, események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kit Kat Club, Savoy, Gunter: Szórakozóhelyek és vendéglők Londonban.
  2. Az általános sztrájk: Az általános sztrájk idején (1926. május 4-13.) Teddy egy autóbuszt vezetett, 'átkozottul veszélyes volt', mondja büszkén az első epizódban.
  3. Fortnum & Mason, Harrods: Londoni áruházak. Az előbbiből rendelték az ételt arra a partira, amelyen a dalmát király is megjelent (Royal Flush című epizód), az utóbbiban vásárolta Madge a kelengyéjét (Igen, uram, enyém a kicsike).
  4. York hercegének szobra a londoni St. James’s Parkban: itt találkozik Lady Agatha a 'biztosítási ügynökével'. A herceg gyenge hadvezéri teljesítményét ('csak fel-le meneteltette a katonáit egy dombra') egy versike örökítette meg.
  5. Teddy Tail: A tiszteletreméltó Edward kedvenc képregényhőse, kalandjai a Daily Mailben jelentek meg. (Az Adomány című epizódban szerepel, ugyanitt tudjuk meg azt is, hogy a napilapokat olvasás előtt ki kell vasalni).
  6. Tatler: Az 1709-ben alapított magazin egyik fő témája a felsőbb osztály élete, Sir Ralph és Lord Meldrum egyaránt szeretne szerepelni benne (előbbi azzal, hogy átengedi otthonát a jótékonysági árverés céljára, utóbbi a modern költők felolvasóestjével).
  7. Magnet magazin: Henry kedves olvasmánya, 1908 és 1940 között hetente jelent meg.
  8. Sidecar koktél: A szereplők kedvelt itala, a magyar fordításban „motoros koktél” lett belőle, mivel a sidecar eredetileg oldalkocsit jelent.
  9. Eton: Eton városa az elit középiskolájáról híres, amit 1440-ben alapított VI. Henrik, és amit csak a leggazdagabbak engedhetnek meg fiaik számára (csak fiúk tanulhatnak itt). Teddy Meldrum többször is célzást tesz arra, hogy az iskolában virágzott a homoszexualitás. Ugyanebben az elit iskolában történt meg Agatha esete a hat (vagy négy) diákkal a gyengélkedőn.
  10. Gretna Green: Skóciai település, amelynek kovácsa két tetszőleges tanú előtt, minden különösebb ceremónia nélkül összeadja a házasodni kívánó feleket.
  11. A kínai papagáj: Earl Derr Biggers azonos című könyve alapján készült film (1927), amit Ivy szívesen megnézne James-szel; szerepel a filmben Ivy kedvenc színésznője, Anna May Wong is. (Másik kedvence Rin-Tin-Tin.)
  12. Angol pénzrendszer: gyakorlatilag lehetetlen követni a történetet, ha nem tudjuk, hogy az 1971 előtti rendszerben egy shilling 12 pennyt ért, egy font húsz, egy guinea pedig 21 shillinget, de létezett egy 'fél korona' nevű címlet is, ami harminc pennyt (azaz két és fél shillinget) ért.

Az epizódok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csengetett, Mylord?
  2. A firkáló fantom
  3. Az adomány
  4. Szerelem és pénz
  5. A részvények
  6. Koldulás, kölcsön, vagy lopás
  7. Munka vagy szerelem
  8. Zavar a gyárban
  9. Pénz beszél
  10. A Meldrum-vázák
  11. Háborús sérült
  12. Idegen az éjszakában
  13. Royal Flush
  14. Segítsük az árvákat
  15. Aktuális ügyek
  16. Mrs Lipton rosszulléte
  17. Találkozás a munkásokkal
  18. Gretna Green vagy kudarc
  19. A leszámolás éjszakája
  20. Egy nap a szabadban
  21. Igen, uram, enyém a kicsike
  22. Rekviem egy papagájért
  23. Gyerünk a bálba
  24. A meztelen igazság
  25. Az elátkozott Meldrum-ház
  26. Helyben vagyunk

Szereplők beszólásai/szállóigék/gyakori cselekmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az finom lesz/jó lesz: Mabel szokta ezt mondani, mikor Mrs Lipton „nagylelkűen” felajánlja neki a maradékot, ami leggyakrabban hideg rizspuding, almahéj, halfej, vagy penészes sajt.
  2. Nem is tudom már, mikor ettem utoljára…: Mabel gyakran rácsodálkozik az ételre, miközben ezt mondja. (Persze így sem kap belőle.)
  3. Hová vezetne ez?!: Amikor valaki (például James vagy Wilson kapitány) elítélően nyilatkozik valamiről, Henry látszólag egyetértve (de igazából ironikusan) rákontráz: Hová vezetne ez?!
  4. Maga is ezt mondja mindig, ugye, Mrs Lipton/Mr Twelvetrees?: Henry így próbálja felvenni a szakácsné és a lakáj beszélgetésének ritmusát, de míg azok ketten gyakran használt szállóigéket idéznek, Henry ilyenkor általában új dolgokat mond, amiért egy fülessel jutalmazzák.
  5. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Mindig ezt mondom.: Mrs Lipton vagy James mondja ezt, ha tudnak valamilyen titkot, de nem akarják elárulni. Igen, Mrs Lipton, mindig ezt mondja – válaszolja erre Henry cinikus hangsúllyal, amire Mr Twelvetrees általában fejbecsapja.
  6. Ideje, hogy visszatérjünk a viktoriánus erkölcsökhöz!: Lord Meldrumnak nincs szerencséje ezzel a mondattal: valahányszor ezt mondja, a következő pillanatban szégyenkeznie kell, mert Lady Agatha érkezik vagy telefonál, esetleg Sir Ralph elől kell elrejtőznie.
  7. Ne a reggelinél/vasárnap…!: Lord Meldrum ezzel a mondattal próbálja elterelni a szót bármilyen számára kínos kérdésről, mint például a homoszexualitás, az angol munkások helyzete, vagy a szocialista világnézet.
  8. Jó reggelt/napot! Van kilátásom egy csésze forró finom teára és egyre Mrs Lipton kiváló meggyes lepényéből? : Wilson kapitány szokásos belépője mindennapi „közbiztonsági ellenőrsége” előtt.
  9. Mit gyárt a Union Jack Gumitársaság?: Különféle gumiból készült termékeket, természetesen, amelyek közül nem mindegyiket lehet nevén nevezni a társaságban, csak különféle célzásokat tenni rá, például: „Apa – mondja egyszer Cissy –, képmutató vagy, ha nem akarsz eljönni a születésszabályozási központ megnyitójára! Hát végül is mi a te gumigyáradnak a fő terméke?!”
  10. Szabad!/Ó, hallgass, szabad!: Lady Lavander és a papagája (Kapitány) közti párbeszéd, ha valaki (legtöbbször Ivy) kopog az ajtón.
  11. Micsoda átkozott balszerencse! Teddy káromkodása, szinte mindig egy kis csekélység balsikerére reagálva (pl. a délutáni pezsgő szobahőmérséklete, vagy az, hogy Ivynak nincs még egy szemüvege Rose számára, hogy kipróbálja).
  12. Ne törődj vele, csak tedd, amit mondanak! Stokes szokta mondani Ivynak, amikor nincs kedve neki elmagyarázni, hogy mit miért kell tenni, vagy épp mit miért nem (pl., hogy miért ne maradjon sokáig Miss Cissy-nél).
  13. Ó, a szegény pára! Ivy szokta mondani, amikor sajnál valakit. Legtöbbször csak ő sajnálja egyedül, mások számára világos, hogy nincs miért sajnálkozni. (Pl amikor Lady Agatha a vacsora után hirtelen rosszul lesz, hogy Lord Meldrum házában tölthesse az éjszakát, vagy amikor Lady Levender a szobájába kéreti a reggelit, mert másnapos...)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]