Csellószvitek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hat, szóló csellóra íródott szvitsorozat (röviden Csellószvitek, BWV 1007-1012) Johann Sebastian Bach műve.

Azt, hogy Bach ezt a művet mikor, és miért írta, tisztázatlan. Feltehetőleg a kötheni udvar csellistáinak készült (Christian Ferdinand Abel és Christian Linigke).

A szóló hegedűre írott művekkel ebből sajnos nem maradt fenn Bach kezétől kotta, csak Anna Magdalena Bach másolatában. Ezen kívül Johann Peter Keller másolatában és két anonim másolat maradt fenn. Ezek mind eltérő vonásokat, artikulációkat, illetve néhol hangokat tartalmaznak, így nehezítik a művek megértését.

Manapság nem csak csellón adják elő. Elsősorban brácsán, nagybőgőn és fagotton, de gitáron, harsonán, tubán, cimbalmon és marimbán is.

Következő hangnemekben van:

  • Nr. 1 – G-dúr
  • Nr. 2 – d-moll
  • Nr. 3 – C-dúr
  • Nr. 4 – Esz-dúr
  • Nr. 5 – c-moll
  • Nr. 6 – D-dúr

A tételek mindig ugyanazt a felépítést követik:

Ezek a művek a csellóirodalom virtuózabb kategóriájába sorolhatok, a kortárs műveknél (például Vivaldi Csellószonátáinál) sokkal nehezebbek.

Ez az egyik mű, amelyik beigazolta a cselló létjogosultságát szólóhangszerként.