Csekonics Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
dr. Csekonics Iván
Született1876. december 31.
Zsombolya
Elhunyt1951. (74 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Szüleigróf Csekonics Endre, gróf Cziráky Konstancia
Foglalkozásapolitikus, diplomata, nagykövet
Tisztsége
  • követ (1919–1922, Magyarország varsói nagykövetsége)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • a magyar felsőház tagja (1937–1944)
KitüntetéseiLengyelország Újjászületése érdemrend (1922)[1]
SablonWikidataSegítség

Doktor zsombolyai és janovai gróf Csekonics Iván Mária Keresztély János Endre (Zsombolya, 1876. december 31.1951) politikus, diplomata, varsói magyar követ.

Élete[szerkesztés]

Édesapja gróf Csekonics Endre, édesanyja, gróf Cziráky Konstancia. A Budapesti Tudományegyetemen állam- és jogtudományokból doktorált 1900-ban. Még abban az évben megkezdte diplomáciai pályafutását, az Osztrák–Magyar Monarchia vatikáni követségi attaséja lett. Ezután követségi titkárként működött a monarchia szentpétervári (1905-1908), párizsi (1908-1909), londoni (1909-1911), washingtoni (1911-1912), stockholmi (1912-1913), és berlini (1913) nagykövetségén. Előlépett követségi tanácsossá, ekkor Bukarestben szolgált 1913-tól 1914-ig, majd az I. világháború előtt rövid ideig a varsói főkonzulátuson, végül a konstantinápolyi nagykövetségen 1914-től 1918-ig. A német megszállás alatt lévő Varsóban az Osztrák-Magyar Monarchia kirendeltségvezetője, a központi hatalmak kapitulációja után felszólamlási biztos. Később a magyar Külügyminisztérium követségi tanácsosa, majd rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter. Csekonics Iván hozta létre Magyarország varsói követségét, aminek 1919-től 1922-ig vezetője volt. Legitimista magatartása miatt azonban 1922-ben rendelkezési állományba helyezték, 1923-ban pedig nyugdíjazták.

A két világháború között a pártokon felül álló legitimista mozgalom egyik vezető személyisége, annak legátfogóbb szervezetének, a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének elnöke 1935-től. Később a Központi Sajtóvállalat végrehajtó bizottságának elnöke. Érdekes módon a Parlament mindkét házának volt tagja. 1931 és 1935 között a Képviselőház tagja, Szombathely képviselője volt a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben. 1937 és 1944 között pedig az örökös jogú főrendi családok küldötteként a Felsőház tagja volt.

Csekonics Iván még a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara elnöke, a Magyar Külügyi Társaság társelnöke, valamint a Society of the Hungarian Quarterly ügyvezető alelnöke is volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemzeti Újság, 3, 1922. december 22.

Források[szerkesztés]