Csebény
| Csebény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Biswurm Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 7935 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 94 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,18916°, k. h. 17,92593° | |||
| é. sz. 46,18916°, k. h. 17,92593° | |||
| Csebény weboldala | |||
Csebény (németül Tschewing, horvátul Čebinjf [3]) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szigetvártól északkeletre, Horváthertelend nyugati szomszédjában fekvő zsákfalu.
Története [szerkesztés]
A forrásokban Csebényt először 1211-ben, majd 1466-ban említik először Chebe alakban. A középkorban a szomszédos Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között templomos helyként írták össze. 1542-ben plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.
1738-ban a király adományaként Horváth Dániel tulajdonába kerül. A család a falut nem jobbágytelepülésként kezeli, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak volt megfelelő. Lényeges változás Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyíltparanccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.
A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló község, közös körjegyzőséggel Almamellékkel, Ibafával és Horváthertelenddel.
Címer leírása [szerkesztés]
Pajzs: álló, háromszögű pajzs kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalász.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.
Takarók: mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
(megjegyzés: a heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!)
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falu elején található faragott "üdvözlőkapu".
- Helytörténeti gyűjtemény az egykori Kultúrházban.
- Faragott Szent Vendel szobor a falu központjában.
- Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
- ↑ horvát név
Források [szerkesztés]
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||

