Családfelállítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Leirás, történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családfelállítás

A családfelállítás Bert Hellinger nevéhez fűződő terápia. A Familienaufstellung szó szerinti fordítása. A terápia Magyarországon 2000 óta családleképezés, családfelállítás, családállítás neveken vált ismertté.

Általában csoportos formában történik, de egyéni foglalkozás is lehetséges. A csoportos formánál az egyén két-három mondatban elmondja témáját, majd a vezető vagy az egyén a csoportból a családtagok helyett megszemélyesítőket választ. Helyüket a térben a vezető jelöli ki, vagy megkéri az egyént, hogy kezeit vállukra téve helyezze el őket úgy, ahogy abban a pillanatban érzi. Ezután magától elindul a személyek mozgása, mintegy ráérezvén az egyén és a hozzátartozó sorsok, események energiájára, kötődéseire. A mozgásban előbb utóbb megjelenítődik a „sérült pont”, a kitagadott, elfelejtett, megítélt odatartozó. Ezután következik a tudattalan szeretetből fakadó kötődések feloldása, és a tudatos szeretet kialakítása: az egyén a felvállalt sorsot nagy tisztelettel „visszaadja” annak, akihez az tartozik, gondolkodásmódja ítéletmentessé válik és „elkezdheti” a saját életét.

Az egyéni foglalkozásnál a vezető és az egyén együtt idézik fel a mezőt és keresik meg a „sérült pontot”. Egy fehér lapon jelképes figurákkal megjelenítik a mező résztvevőit, és ugyanúgy eljuthatnak a szeretettel teljes gyógyító mondatokig, mint a csoportos foglalkozáson.

Hellinger azt állítja, ő nem feltalálta, csak felfedezte a módszert. Ezért az szabadon terjeszthető, nincsenek dogmái, szigorúan kötött szabályai. Ebből következően nincsenek minőségi normái, számon kérő vagy akkreditáló intézményei sem.

A módszer gyakorlati működését számos esetben megfigyelték[forrás?], a hatásmechanizmus magyarázatára azonban több, párhuzamos elmélet is van[forrás?], tudományosan jelenleg egyik sem igazolt. Egyik nézőpont szerint a rá jellemző mintázatot az egyén hordozza magában, neveltetése, hiedelmei, látott családi, párkapcsolati viselkedésmintái lenyomataként[forrás?]. Mások szerint az egyén közvetlen tapasztalásaitól függetlenül is tárolódnak el családi mintázatok, melyek mégis hatással vannak az egyénre[forrás?]. Utóbbi nézőpont hívei szerint ezeket egy morfikus, más elnevezéssel morfogenetikus szellemi mező (Rupert Sheldrake(en) bevezette fogalom) "tárolja" és az egyén döntéseit az eltárolt minták befolyásolják[forrás?].

A családfelállítást sok támadás, kritika éri "elméleti megalapozatlansága", tudománytalansága, illetve áltudományos volta miatt, a gyakorlatban azonban sikeresen tud kezelni más módszerekkel nehezen elérhető helyeken található pszichés sérüléseket[forrás?]. Előnye még a szisztemikus (azaz rendszerszemléletű) és fenomenológikus (fenomenológia szó szerint: a jelenség előítéletmentes megismerését és leírását célzó) módszer, azaz előzetes feltevés, gondolat, ítélet nélkül vizsgál meg minden esetet, az általánosító megközelítéseket mellőzi[forrás?].

A mezőszemléletű megközelítés szerint, a családfelállítás egy adott család „szellemi mezejében” történő rendeződés. A mezőbe tartozik a terápiát kérő személy, az ősei, a korábbi és a jelenlegi kapcsolatrendszerei. A szellemi mező Hellinger szerint egy morfogenetikus energiamező – a forma keletkezésének mezeje (nem összekeverendő a morfogénnel(en), amely valamely biológiai szövet fejlődéséért felelős biokémiai faktor). Az elnevezés azon a megfigyelésen alapul, hogy ha valami megtörtént, akkor idővel újra és újra megismétli önmagát, mígnem formává alakul. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, a mező emlékezik és megismételhet egy korábbi cselekvést. Ezért fordulhat elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek, mert a családi mező emlékezete ugyanazokat hívja elő. Bert Hellinger megfigyelte, hogy ha ezt a mezőt kívülről egy új szellemi behatás éri – egy új szellemi mozgást állítunk be – akkor ez az ismétlődés megáll és az egyén képes lesz egy új életszakaszt kezdeni. A gyógyulás azzal kezdődik, ha a múltat – az ismétlődésekkel együtt – tisztelettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát. Amikor az egyén felismeri a valóságot, azt, ami van, és nem annak bűvöletében él, hogy a valóságnak milyennek kellene lenni, akkor ez az a pillanat, amikor az új szellemi mozgás beállítható gyógyító mondatokkal. A mondatok szeretettel teljesek, elfogadóak és a mélyben hatnak.

Bert Hellinger megfigyelése, hogy „létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet olyan, mint egy piramis. Fenn, az egészen kicsi kis csúcson zajlik minden, amit haladásnak, történelemnek nevezünk. Lenn, a mélységben a jövő és a múlt összemosódik. Ott csak tér van, idő nincs. Néha előáll olyan helyzet, melynek során kapcsolatba kerülünk ezzel a mélységgel. Ilyenkor valamilyen rejtett rendszert ismerünk fel benne és lelkünk valami nagyobb méretű irányába képes elmozdulni.”

A családfelállítás ebből a mélységből, mezőből jeleníti meg képviselőkkel a család erőterét addig a határig, amíg azt érzékelni képes[forrás?]. A végső határ természetesen a végtelen, a családfelállításnál általában öt-hat generáció erőtere jelenik meg[forrás?].

Módszerének továbbadására Bert Hellinger 2005 május 5-én indította útjára a magyarországi Hellinger Intézetet.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a családfelállítás a jelenlegi általánosan elfogadott tudományon kívüli fogalmakkal dolgozik (morfogenetikus mező, távolbahatás, vallás, ősi gyógyító rítusok, stb.), emiatt áltudományos. ( Tudományos az, amit igazoltak kisérlettel ) Látszólagos müködése azon mulik, hogy az alany mit lát bele a mozgásokba, hogyan értelmezi a történteket - ezért nyilván az önbecsapás, önbeteljesités, tudaton kivüli [1] és modellek megjelennek benne. Jobb hatékonysága mint a pszihodárámáé azon is mulhat hogy a mozgás irányitása távolabb van a tudatos tartalmaktól, mint a szavak - ezáltal a tudaton kivüli agyban megjelenő információk jobban meg tudnak benne jelenni.

Ezen kívül igazak rá a további állítások:

  • A módszertan alapvetései és állításai tudományos módszerekkel jelenleg nem voltak validálva - a bizonyitás feladata, azoké akik gyakorolják, használják
  • Mivel Hellinger nem fogalmazott meg szigorú metodikát és szabályokat, ezért a családállítás gyakorlása nincs semmilyen képzéshez, szabályozáshoz vagy akkreditációhoz kötve: jelenleg bárki tarthat ilyen foglalkozást.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]