Cs. Szabó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cs. Szabó László
Cs. Szabó László londoni otthonában
Cs. Szabó László londoni otthonában
Született1905. november 11.
Budapest
Elhunyt1984. szeptember 28. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1][2]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, esszéíró, kritikus
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1936)
Kossuth-díj (posztumusz, 1990)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cs. Szabó László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28.) Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, kritikus. Nevében a Cs. a csekefalvi rövidítése, barátai Csének szólították.

Élete[szerkesztés]

Kolozsváron nőtt fel. Apja Cs. Szabó Kálmán, anyja Hann Jozefin volt. 1918-ban Budapestre költözött, részt vett Ady Endre temetésén (1919). Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten. 1925–26-ban Párizsban tanult, a Sorbonne-on. 1931-ben gazdaságtörténeti doktorátust szerzett. 1932–1935 között a Magyar–Olasz Bank és a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének titkára volt.

1935–1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője volt. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált. Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt. 1951–1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el.

Munkássága[szerkesztés]

Fontos szerepe volt a nyugati magyar irodalom összefogásában. A Nyugat esszéíró nemzedékének tagjaként indult. Részt vett az antifasiszta szellemi ellenállásban. Fő érdeklődési területe az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom öröksége és kortárs eredményei. Nagyon sok elbeszélésében használja az egyes szám első személyt, másokban történeti köntösbe rejti személyes jellegű mondanivalóját, mely majdnem mindig a körül a kérdés körül forog, miért, milyen indítékok alapján választja valaki a hazájától való eltávolodást, ami ugyanakkor nem jelenti annak nyelvétől és hagyományaitól való elszakadást is. Kulcsfontosságú műve ebben a vonatkozásban A kegyenc.[3]

Jeles lapokban publikált, köztük a Magyarok és az Új Látóhatár címűekben. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[4]

Művei[szerkesztés]

1948-ig[szerkesztés]

A kígyó c. könyv fülszövegében néhány műve mellett más évszám szerepel.

  • Franklin Delano Roosevelt (1935) [1]
  • Búcsú a vándorévektől; Radó Ny., Bp., 1935 (Apollo-füzetek)
  • Hét nap Párizsban. Útikalauz felnőtteknek; Nyugat, Bp., 1936
  • Egy gondolat bánt engemet (elbeszélés, 1936)
  • Apai örökség; Franklin, Bp., 1937
  • Kárpát kebelében (útirajz, 1936, 1994)
  • Doveri átkelés (Nyugat-európai helyzetkép); Cserépfalvi, Bp., 1937 („Válság és új élet” kötetei)
  • Szomorú szombat. Elbeszélések; szerzői, Békés, 1937
  • Levelek a száműzetésből (tanulmány, 1937)
  • Fegyveres Európa (útinapló, 1939)
  • Magyar néző (Napló az európai válságról, 1939)
  • Latin Európa; szerzői, Bp., 1939
  • Színes történetek a küzdelmes időkből; összeáll. Cs. Szabó László; Stádium Ny., Bp., 1939 (Nemzeti könyvtár)
  • Erdélyben (1940)
  • A kígyó (elbeszélés, 1941, 1986)
  • Erdély öröksége (Bp., 1941) – válogatáskötet az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból, a tíz kötet mindegyikének előszavait Cs. Szabó, illetve Makkai László írta
  • Három költő (antológia, 1942, 1990) – Byron, Shelley és Keats antológiája
  • Haza és nagyvilág; Franklin, Bp., 1942
  • Szerelem. Három elbeszélés; Franklin, Bp., 1944 (Olcsó könyvtár)
  • Két part (karcolatok, 1946)
  • Százhúsz könyv. Gondolatok egy olcsó egyetemes könyvtárról; Bokor és Fischer Ny., Bp., 1946
  • Márvány és babér. Versek Itáliáról; összeáll., bev. Cs. Szabó László; Officina, Bp., 1947

1948–1984[szerkesztés]

  • Magyar versek Aranytól napjainkig (antológia, 1953)
  • Irgalom. Elbeszélések; Anonymus, Róma, 1955
  • Pótvizsga (elbeszélés,[5] Félix László azonos címen tévéfilmet készített belőle 1996-ban)[6]
  • Téli utazás. Útleírás, Salzburg–Bécs–Párizs (1955–1956)
  • Félszáz ének és egy játék; Látóhatár, München, 1959
  • Az utolsó éjszaka (hangjáték, 1959)
  • Halfejű pásztorbot. Görög hajónapló; Waverley Press, London, 1960 (Magyar Könyves Céh) [2]
  • Ország és irodalom (négy tanulmány, 1963)
  • Az öreg Michelangelo. A római évek 1534–1564; s.n., Róma, 1964
  • A megszabadított száműzött. Dante politikája; Katolikus Szemle, Róma, 1965
  • Három festő (különlenyomat az Új Látóhatár 1965. január–februári számából) [3]
  • A nyomozás. Útirajzok, hangjátékok, elbeszélések; Útitárs, Oslo–Bécs, 1966
  • Három hangnem. Három Shakespeare darabról; Molnár, München, 1966
  • Véres drágakő. Két tanulmány a XVI. századi Angliáról; Katolikus Szemle, Róma, 1967
  • Hunok nyugaton (esszék, 1968,[7] 1994) [4]
  • Római muzsika (naplók, esszék, 1970, 1988) [5]
  • Száz arany esztendő. 1760–1860. Az angol romantikus és praeraffaelita festészet (négy rádióelőadás, 1972)
  • Egy nép s a költészete (különlenyomat az Új Látóhatár 1972 4/5. számából) [6]
  • Petőfiék (két tanulmány, 1973) [7]
  • Pokoltornác. Prózaversek; Osveta, London, 1974 (Szepsi Csombor Kör kiadványai. Magyar sorozat)
  • "A természet én vagyok" (tanulmány, 1974)
  • Pokoltornác (prózaversek, 1974)
  • A gyanútlanok. Öt hangjáték; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1976 (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványai)
  • Három esszé a művészetről; s.n., Róma, 1976
  • Két tükör közt. Beszélgetések; Auróra, Basel, 1977
  • Vérző fantomok. Elbeszélések; Griff, München, 1979
  • Hűlő árnyékban; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1982
  • Alkalom. Esszék irodalomról, művészetről; Gondolat, Bp., 1982
  • Közel s távol. Összegyűjtött elbeszélések 1948–1981; Magvető, Bp., 1983

1985-től[szerkesztés]

  • Őrzők. Esszék; Magvető, Bp., 1985
  • A kígyó; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Görögökről (esszék, 1986) [8]
  • Shakespeare (esszék, 1987)
  • Római muzsika; Magvető, Bp., 1988
  • Távolsági beszélgetések; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Zsebbe való kis könyvek)
  • A tág haza. Összegyűjtött versek; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Czigány Lóránt; Könyves Kálmán, Bp., 1995 (Cs. Szabó László művei)
  • Roma summus Amor. Cs. Szabó László és Szőnyi Zsuzsa levelezése; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Hafner Zoltán; Kortárs, Bp., 1999 (Phoenix könyvek)
  • Hűlő árnyékban. Életrajzi írások; egybegyűjt., szerk. Biernaczky Szilárd, utószó Sas Péter; Mundus, Bp., 2004 (Mundus – új irodalom)
  • Erdélyi metszetek; sajtó alá rend., bev. Pomogáts Béla; Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2004
  • Összegyűjtött novellák; szerk. Biernaczky Szilárd, utószó Arday Géza; Mundus, Bp., 2004 (Cs. Szabó László életműsorozat)
  • Kis népek hivatása; vál., szerk. bev. Gróh Gáspár; TTFK–Kortárs, Bp., 2005 (Magyar néző)
  • Kárpát kebelében. Szellemi utazás; vál., sajtó alá rend., előszó Sas Péter; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • Cs. Szabó László válogatott esszéi; vál. Pomogáts Béla; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2007 (A magyar irodalom zsebkönyvtára)
  • A magyar költészet századai. Tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Pomogáts Béla; Mentor, Marosvásárhely, 2008
  • Hódoltsági irodalom. Az irodalom államosításától a forradalomig; sajtó alá rend., jegyz., utószó Czigány Lóránt; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – új irodalom)
  • Cs. Szabó László és Gál István levelezése, 1933–1982; szerk., jegyz., névmutató Gál Ágnes és Gál Julianna; Argumentum, Bp., 2012
  • Hazajáró lélek. Válogatás az Irodalmi Ujságban megjelent írásokból; MMA, Bp., 2018
  • Útrahívó. Képzőművészeti esszék; szerk. Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2019
  • Hősök és antihősök. Színházi esszék és kritikák; vál., szerk., utószó Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2020
  • Franklin Delano Roosevelt / Levelek a száműzetésből; vál., szerk. Papp Endre; MMA, Bp., 2021
  • Doveri átkelés. Nyugat-európai helyzetkép / Magyar néző. Napló az európai válságról / Fegyveres Európa. Útinaplók; vál., szerk., utószó Papp Endre; MMA, Bp., 2022
  • Erdélyben / Haza és nagyvilág / Két part; vál., szerk. Papp Endre; MMA, Bp., 2023

Műfordításai[szerkesztés]

  • Ch. Seignobos: A francia nemzet őszinte története (1935)
  • Alfred de Musset: Szeszély (drámák, 1945)
  • Aldous Huxley: A Mona Lisa mosoly (elbeszélés, 1946)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ LIBRIS, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  3. ↑ MEK - Cs. Szabó László
  4. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3–4. 195–199. o., library.hungaricana.hu.
  5. ↑ (1957) „Pótvizsga (Történik Rómában, 1949-ben)” (magyar nyelven). Látóhatár 8 (3), 95–109. o. (Hozzáférés: 2017. december 23.)  
  6. ↑ Pótvizsga az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  7. ↑ Az 1968-as első kiadást az Aurora Kiadó adta közre Münchenben.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cs._Szabó_László&oldid=27021965”