Csúcs-hegy
| Csúcs-hegy | |
 |
|
| A Csúcs-hegy és környezete a Nagy-Hárs-hegyről nézve | |
|
|
|
| Magasság | 452 m |
| Hely | Budapest |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Csúcs-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
|
|
| é. sz. 47° 34′ 20″, k. h. 18° 58′ 57″ | |
A Csúcs-hegy a Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyhez északról csatlakozó 452 m magas hegy.
Budapest III. kerületében emelkedik. Északkeleti lejtőjén fekszik Csúcshegy városrész, amely részben illegálisan felhúzott épületekkel épült be. A hegy felső része a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.[1]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Jellegzetes, magányosan emelkedő hegy. Déli oldalán a Virágos-nyereg választja el a Vihar-hegytől, északi oldalán a Csúcs-hegyi nyereg határolja. A lapos hegytetőn három kisebb csúcs figyelhető meg.
Fő tömege triász mészkőből épül fel, míg lankás lejtői kiscelli agyagból vannak.[1]
Történelem [szerkesztés]
Környezetében – Aquincum közelsége miatt – két római villa és egy őrtorony maradványait is feltárták, de késő bronzkori és honfoglaláskori leletek is előkerültek.
A középkorban Hegyes-hegy, illetve Csúcsos-hegy néven ismerték; első írásos említése egy 1212-es határjárás adataiból származik Mons Hyges formában. A 18. században egyes térképeken Gercse-hegy néven említik, a délnyugati lejtőjén fekvő Gercse falu miatt.
Turizmus [szerkesztés]
A 20. században kedvelt kirándulóterület, ahol 1925-1926-ban a Budapesti Turista Egyesület turistaházat is épített. A Csúcs-hegyi turistaház később megszűnt, emlékét emléktábla őrzi.[1]
A Csúcs-hegy oldalában vezet a 14-es számú Országos Kéktúra szakasz.[2]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Felfedező út 10 - Csúcs-hegy (magyar nyelven). Budapest III. kerülete, 2010. (Hozzáférés: 2012. szeptember 24.)
- ↑ Országos Kéktúra (magyar nyelven). MMagyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2011. november 25.)
|
|||||||||||||||||||||||
