Csésze (edény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pohár - Drasche Gyár, Kőbánya
Csésze és csészealj

A csésze egy henger alakú ivóedény, amely rendszerint egyenes oldalfalú, vagy alulról fölfelé szélesedik, néha a közepén hasasan kidomborul és lapos, széles alja (talpa) van, hogy megállhasson. Mérete a 0,5 — 2,5 dl-esig sokféle lehet.

Anyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg agyagból vagy fából készítették, később elefántcsontból, nemes ércekből s különösen ezüstből (már a rómaiak korában), majd a 16. század óta művésziesen kidolgozott üvegből, napjainkban pedig sokszor műanyagból is. A mai asztaldíszben fontos szerep jutott az üvegből, bronzból vagy nemesfémből készített csészéknek.

Mérőeszközként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konyhai mérésekre használt csésze térfogata 2,5 dl-es.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivóedény fajtái főleg arról az italról kapták nevüket, amelyeket a különböző méretű csészékből fogyasztanak. (Mokkás, kávés, teás, stb.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]