Csávolszky Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csávolszky Lajos
Csávolszky Lajos 1909-12.JPG
Született 1838. június 3.
Buják
Elhunyt 1909. március 13. (70 évesen)
Budapest
Foglalkozása országgyűlési képviselő, újságíró, szerkesztő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csávolszky Lajos témájú médiaállományokat.

Csávolszky Lajos (Buják, 1838. június 3.Budapest, 1909. március 13. országgyűlési képviselő, újságíró, az Egyetértés című folyóirat szerkesztő-tulajdonosa.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1851-től Pesten, később Győrött végezte a gimnáziumot. Tanulóéveiben verseivel, íráskészségével tűnt ki. Iskolái befejezése után szépirodalommal kezdett foglalkozni, de az 1860-as évek mozgalmai hatására újságíró lett. Scorpio név alatt A Honba írt cikkeket, majd amikor Csernátony Lajos kivált A Honból és 1869-ben megalapította az Ellenőr című lapot, Csávolszky is vele ment és a lap főmunkatársa lett. Cikkeivel a Deák-párt ellen lépett fel; egyik cikkéért sajtópert indítottak ellene és pár havi fogságra ítélték. Váci fogsága után, 1872-ben Mezőtúron országgyűlési képviselővé választották; e kerületet négyszer képviselte, azután 1887-től Poroszló, 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője volt.

Szerkesztette a Baloldal című napilapot (1874. január–március), majd 1874 áprilisától annak folytatását, az Egyetértést, melynek szerkesztője és kiadó-tulajdonosa is volt. Tisza Kálmán balközép politikájától átállt a függetlenségi és negyvennyolcas csoporthoz, lapját évtizedekig tekintették a liberális Kossuth-párti politika egyik vezető sajtóorgánumának. Közéleti tekintélye egyre nőtt, sikeres üzleti vállalkozónak is bizonyult, értékes ingatlanokat szerzett. Merész üzletkötései miatt azonban az 1890-es években lassanként tönkrement, 1899-ben az Egyetértéstől is megvált, majd visszavonult a parlamenti élettől.

Költeményei többek között Az Üstökös, a Vasárnapi Ujság (1860), a Divatcsarnok (1861–1863), a Hölgyfutár (1861), a Fővárosi Lapok (1866) című lapokban jelentek meg.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ami a baloldalon történik (Budapest, 1873)
  • Vezérembereink (Budapest., 1900)
  • A kiegyezkedés (Budapest., 1902)
  • Királyunk és tanácsosai (Budapest, 1902)
  • A hitehagyottak (Budapest, 1907)
  • Az árulás története (Budapest, 1908)

Győri Elekkel együtt lefordította id. Alexandre Dumas A jávai orvos című regényét (Győr, 1862).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csávolszky Lajos témájú médiaállományokat.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  Online hozzáférés
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok / Szerkesztők c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.