Csányi Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csányi Dániel
Csányi Dániel.jpg
Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján
Született 1820. január 20.
Nagybánya
Elhunyt 1867. január 20. (47 évesen)
Debrecen
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
vízépítő mérnök,
főiskolai tanár

Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. január 20.Debrecen, 1867. január 20.) matematikus, vízépítő mérnök, főiskolai tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csányi József református lelkész fia volt. Középiskoláit a máramarosszigeti algimnáziumban és a debreceni főiskolában, a jogot Kassán végezte, majd a bécsi polytechnikumra ment, ahol különösen a vízépítészetet tanulta. 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen egy időre Széchenyi István gróf titkára volt; később mint Tisza-szabályozási mérnök nyert alkalmazást. 1848-ban a Székelyföldre ment egy ottan állítandó huszárezred szervezésére. 1849 februárjában Debrecenben találkozott Klapka Györggyel, aki őt magával vitte Komáromba, ahol a védművek munkálatainak vezetését bízta reá. A kapituláció után Debrecenbe ment, ahol egy évig gazdálkodással foglalkozott. 1850 végén a debreceni főiskola fizika tanszékére hívták meg. 1851. december 19.-én szabadságharci működésére vonatkozó feladás következtében elfogták és másfélévi vallató fogság után 12 évi fogságra ítélték és csaknem hat évig volt fogva, míg 1857. május 14.-én kiszabadult. Előbb a debreceni István-gőzmalomnál, majd a kereskedelmi kamaránál nyert alkalmazást. Az 1861. évi országgyűlésre képviselőnek választották. A feloszlatás után újra elfoglalta a debreceni kollégiumban a számára újonnan állított felsőbb mértani és csillagászati tanszéket. A Magyar Tudományos Akadémia 1863. január 13.-án választotta levelező tagjai sorába. 1867. január 22.-én Révész Imre tartott fölötte halotti prédikációt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A számtan elemei közönséges számokban. I. rész. A négy első számvetési munkálatok egész- és törtszámokban. Debreczen, 1859. (Azóta többször utánnyomatott év nélkül.)
  • Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát 1852-ben.

Fogságában a mathematikai rendszer kidolgozásán működött és itt készített munkái: Differentialis számvetés és Felsőbb analysis kéziratban vannak, valamint a Tájékozás a mértan rendszere felett (1863.)

  • Politikai cikket írt a Márczius Tizenötödikébe (1848. 77. sz.), gazdasági s mathematikai dolgozatokat pedig a Társalkodóba (1841), Magyar Gazdába (1842), Gazd. Lapokba (1857. 39. 40. sz. névtelenűl és 1858. 25–31. sz.), Magyar Sajtóba (1862).
  • Akadémiai székfoglaló értekezése: Rövid tájékozás a mértan rendszere felett. (Akad. Ért. Math. és Term. oszt. V. 1865. 2.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]