Csáki András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáki András
Életrajzi adatok
Született 1981. (33 éves)
Budapest magyar
Pályafutás
Hangszer gitár
Tevékenység gitárművész, -tanár
Kiadók Naxos

Csáki András weboldala

Csáki András (Budapest, 1981.) gitárművész.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

11 évesen kezdett el gitározni Budapesten, a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolában. 1996-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban tanult. Érettségijét követően két évet Győrben tanult, majd gitártanulmányait 2002-től ismét Budapesten, a Zeneakadémián folytatta. 2007-ben itt diplomázott, kitüntetéssel. 2007-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója. 2013-ban benyújtotta Andrés Segovia művészete 21. századi szemmel c. doktori disszertációját. Sikeres doktori vizsgáit és védését követően 2014-ben DLA fokozatot szerzett.

Közben a 2012/2013-as tanévben Los Angelesben a USC Thornton School of Music-on folytatott posztgraduális tanulmányokat, ahol tanárai Scott Tennant, William Kanengiser és Brian Head voltak. A Los Angelesben töltött egy év legmeghatározóbb élményei az iskola tiszteletbeli professzorához, Pepe Romerohoz fűződnek, aki havi rendszerességgel tanította az egyetem több kiválasztott gitáros diákját, így Andrást is.

14 éves korától aktív résztvevője a hazai és nemzetközi mesterkurzusoknak. Többek között részt vett Manuel Barrueco, Leo Brouwer, Abel Carlevaro, Eliot Fisk, Kováts Barna, William Kanengiser, Nigel North, Paul O'Dette, Paco Peña, Angel Romero, Scott Tennant és David Russell mesterkurzusain.

Zeneakadémistaként két alkalommal volt köztársasági ösztöndíjas és háromszor nyerte el a Fischer Annie-ösztöndíjat. 2009-ben megkapta a Duna Televízió Magyar Csillagok díját, valamint a Junior Prima zeneművészeti díjat. 2010-ben Márciusi Ifjak Díjjal tüntették ki.

18 évesen Chilében, Vina del Marban megnyerte a nagy presztízsű Dr. Luis Sigall Nemzetközi Zenei Versenyt, majd ezt követően 24 rangos nemzetközi verseny győztese és díjazottja volt Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában. Ezek közül kiemelkedik az 51. Tokiói Nemzetközi Gitárverseny (2008), az olasz Michele Pittaluga Nemzetközi Gitárverseny (2009), valamint a spanyol XII. Julián Arcas Nemzetközi Gitárverseny] (2011).

2009-ben jelent meg első önálló CD lemeze. Ezen J.S. Bach, Mauro Giuliani, Agustín Barrios, Jorge Morel, Farkas Ferenc, és Mario Castelnuovo-Tedesco darabokat játszik. 2010-ben a Naxos kiadó gondozásában jelent meg második szólólemeze, amin J. S. Bach, Benjamin Britten, John W. Duarte és Mario Castelnuovo-Tedesco műveket ad elő. Ennek a lemeznek a műsorából két mű is bekerült Enrique Robichaud kanadai zenetudós Guitar’s Top 100 című könyvébe, mely a gitárrepertoár 100 legnépszerűbb művéből választ ki művenként három – a könyv szerzője által – jelentősnek és figyelemre méltónak tartott előadást. A spanyol nemzetközi gitárverseny győztesként 2012-ben Angliában rögzíthette harmadik szólólemezét, ami Spanyolországban jelent meg 2013 őszén, a Julian Arcas Guitarra Clásica sorozatában. Ezen Francisco Tárrega, Isaac Albéniz, Joaquin Rodrigo, Joaquin Turina, Joaquin Malats és Frederico Moreno Torroba darabjait szólaltaja meg.

2005-től a budapesti Bartók Konzervatórium gitártanára. 2009-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2012-től pedig a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának egyetemi tanársegédje. Gyakran kap felkérést kurzusok tartására külföldön is, tanított már az Egyesült Államokban, Angliában, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Indiában, Kínában, Németországban, Romániában és Oroszországban.

Korosztályának egyik legaktívabb és legsikeresebb klasszikus gitárosaként gyakran kap felkéréseket nemcsak szólistaként, hanem kamarazenészként is. Versenyművek szólistájaként számos szimfonikus zenekarral lépett fel idehaza és külföldön egyaránt. Európa, Ázsia és az Egyesült Államok koncerttermeinek szívesen látott vendégművésze.

Szólistaként és versenyművek előadójaként bemutathatta művészetét Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Chile, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Horvátország, India, Japán, Kanada, Lengyelország, Mexikó, Montenegró, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Venezuela és az Egyesült Államok hangversenytermeiben.

Nemzetközi versenyeken elért első díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi versenyeken elért második díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi versenyen elért harmadik díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi versenyeken elért különdíjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999: Anna Amalia Nemzetközi Gitárverseny (Weimar, Németország) - Klasszikus gitármű (Bach) legjobb előadója;
  • 1999: XXVI. Dr. Luis Sigall Nemzetközi Zenei Verseny (Vina del Mar, Chile) - A chilei televízió nagydíja
  • 2005: XXXV. International Jeunesses Musicales Nemzetközi Zenei Verseny (Belgrád, Szerbia-Montenegro) - Kortárs darab legjobb előadója;
  • 2006: Alirio Diaz Nemzetközi Gitárverseny (Carora, Venezuela) - Bach műveinek legjobb előadója;
  • 2007: I. Horvát Nemzetközi Gitárverseny (Split, Horvátország) - A verseny legígéretesebb gitáros tehetsége;
  • 2011: 45. Francisco Tárrega Gitárverseny (Benicassim - Spanyolország) - Közönségdíj;

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb felvételek a YouTube-on[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]